Ez most tényleg akkora bunkóság volt?

Ne aggódj, én is meg szoktam mondani a mamámnak, ha valami nem jó. Persze közben jelzem, hogy nem akarom megbántani, hálás vagyok az ételért, de közben őszinte is. Ő pedig az őszinteségemért hálás. :)

Mondjuk a mi kapcsolatunk nagyon bensőséges.

Szerintem nem gáz, én is elvárom hasonló szituációban az őszinteséget.

23N

Én örülök, ha szólnak, mit rontok el, szükségem is van rá, hogy tudjam, mire figyeljek oda.

Aki ezen megsértődik, az így járt. Ha finoman mondják, hogy sós és nem úgy, hogy b+ ez qva sós, akkor nem lenne semmi bunkóság.

Ez semmiféleképpen sem bunkóság de én inkább azt mondanám hogy nincs semmi baj nincs a főztével így őt sem bántanám meg és kerülném is a bajt

Nem kell mindig őszintének lennie az embernek,ez is csak egy példa erre,a kínos helyzeteket így el lehet kerülni

Annyiban valóban tapintatlanság, hogy ott mindenki előtt mondtad ezt neki.

Elegánsabb megoldás, ha ott helyben nem kritizálod, hanem ha utána rákérdez, akkor négyszemközt mondod.

"Azt kell értékelni, hogy egy ilyen idős asszony, mint a mamád, ennyi emberre főz. Jegyezd meg, hogy vannak kegyes hazugságok is."

Kétségtelen, hogy értékelni kell a mama munkáját. Viszont nincs kegyes hazugság, csak hazugság van. Jelen esetben kegyes hazugság esetén a mami azt hiszi, hogy pöpec volt a leves és jövő héten is beleszór egy vödör sót. Na kb. ennyit ér a kegyes hazugság.

Én megpróbáltam beleképzelni magam a mama helyzetébe, aki szívét- lelkét kiteszi hogy a családnak jó legyen. Nyilván azt szeretné, hogy minden maximálisan jó legyen, és ízletes, finom ételt főzzön.

Ez nem az a helyzet, amikor valaki őszinte kritikát vár.

Félreértésben vagytok: a mama nem azt akarja visszaigazoltatni az unokával hogy tud- e / jól tud- e főzni, hanem hogy a munkája, amit abba fektetett bele hogy a család minden tagja jól érezze magát nála, elérte- e a célját.

Lehet hogy mosolyog, amikor unoka finoman szóvá teszi hogy ízetlen a leves, de biztos vagyok benne hogy belül bántja. És nem azért mert nem főz jól, hanem azért, mert nem tudott maradéktalanul mindenkinek a kedvére tenni.

A véleményedet meg nyilván azért kéri ki mindig külön, mert végre azt szeretné hallani, hogy egyszer neked is jó volt minden úgy, ahogy ő csinálta.

Ez a játszma ebben az életkorban arról szól, hogy ő mennyire hasznos még a családja számára. Hidd el, ha megdicséred, az nem hazugság: az igyekezetét és a szeretetét dicséred vele, nem a főztjét.