1.5 hét a gyerekek nélkül?

Ha ti külföldön éltek, akkor még inkább nagy élvezet lesz ez a gyerekeknek. Gondolj csak bele, nekik ez egy más ország lesz, nekik ez lesz a "külföld" te nem örültél volna ha 4-6 évesen már külföldön nyaralhattál volna? Ne tedd meg azt velük, hogy nem engeded el őket. És ha tudod hogy jó helyen lesznek akkor te se idegeskedj. Ha már napi 10 percet beszélsz a gyerekekkel, már az is megnyugtat, hogy hallod a hangjukat, tudod, hogy még élnek satöbbi. Nagyjából megkéred, hogy meséljék el mit csináltak ma, hogy érzik magukat, és legalább meg tudsz nyugodni egy kicsit, ha hallod, hogy jól érzik ők is magukat. Nálunk unokanővérem rengetegszer hagyja itt több napra is a gyerekeit, pedig van amikor több órára csak én vigyázok rájuk, és csak 18 éves vagyok. Nem felelőtlenségből, csak szimplán tudják, hogy jó helyen van, és én is tudok vigyázni a gyerekekre, pedig ők kisebbek is mint a tieid, 2 és 3 évesek. Ha egy 18 éves lány tud vigyázni ilyen kisgyerekekre és élve adja vissza őket, akkor te sem aggódhatsz amiatt, hogy 2 idősebb ember vigyáz a gyerekeidre. Hiszen felneveltek már 1 vagy több gyerekeket, bízhatsz abban hogy tudják hogyan vigyázzanak rá, és milyen helyzetben mit kell csinálni. Persze lehetséges hogy elő fog fordulni, hogy elesnek az udvaron, és felhorzsolják a térdüket, de ez minden gyerekkel megesik még akkor is, ha ti vigyáztok rájuk és nem más. Szóval igazán nincs okos nyugtalankodni, csak élvezd ki azt a másfél hetet amit a pároddal lesztek. Ha csak egész héten azon fogsz stresszelni, mi lehet a gyerekekkel, azt a párod is észre veszi, és még az ő hetét is elrontod, amit igazán nem érdemel meg azok után, hogy ő csak veled szeretett volna kettesben lenni, és a gyerekeknek egy kis nyaralást szervezni.

Nyugodtan engeddel őket. Unokatesóim is kb ennyi idősek voltak, mikor nagynénémék először hozták el mamához őket két hétre. Ők is panelban, mama meg mi kertesben laktunk. A legjobb időszak!!! Unokatesómék nem is gondoltak a szüleikre a két hétben. Akkoriban még telefonunk sem volt, így anya munkahelyét hívták pár naponta érdeklődni. Uána minden évben megismétlődött ez.

Ne "mártírkodj"! Hidd el nekik is és nektek is jó lesz! Biztosan fognak hiányozni, ez természetes, de gondolom beszéltek minden nap. Másfél hét után pedig már meg is ölelheted őket. Én néha örülnék, ha a lányom 1-1 éjszakát valamelyik mamánál töltene, hogy a férjemmel tudjunk kicsit önfeledten együtt lenni. :)

Ha lelkifurdalásod van, arra gondolj, hogy ők ott lesznek egymásnak. Nem lesznek magányosak. :)

Unokatesóm hasonlóan félve vitte el az anyjához (társasházból kertesbe, vidékre) az akkor 3 éves fiát. Két hét után a gyerek már azért balhézott, hogy nem akar hazamenni, nagyinál jobb. A két hét alatt a telefonbeszélgetések is úgy néztek ki, hogy a gyerek tette rá az anyjára, hogy most fontos kutyasimogatás van, ne tartsa fel :)

ÉS akkor most szexelni is fogtok?:S