Anyám utálja a barátomat (pedig nem is ismeri! ), ellenem hangolja a családot! Mit csináljak?

Nagyon nagyon rossz a kapcsolatom az anyukámmal, pont ezért elég sok mindenről nem tud. Pl arról se, hogy egy hónapja van barátom. Nem mertem elmondani, mert féltem hogy eltiltana tőle. Valamelyik nap annyit sikerült közölni vele, hogy tetszik ez a srác (mert annyit tud, hogy régóta barátok vagyunk). Mikor megértette, hogy mit mondtam elkezdett sikoltozni! Kézzel-lábbal megpróbált lebeszélni, elhordta mindennek, pedig ha ismerné... Úgy érzem, hogy a világ legrendesebb pasiját fogtam ki. Anyukám ezt követően felhívta mamámat, és befeketített neki, valamint ellenem hangolta az egész családot! Csak azért, mert annyit találtam mondani, hogy ez a haverom tetszik nekem. Pedig nagyon szívesen elújságomnám neki hogy járunk, hogy mennyire szerelmes vagyok, és hogy egy főnyeremény ez a srác. Bizonyos kérdésekben tanácsot is kérnék tőle, ha normális lenne (ő az első barátom egyébként). Ha elmondom, félek hogy eltilt. Igen, sikerülne neki, szétszereli a netet, elveszi a telefonomat, nem tudunk beszélni, találkozni pedig így is csak hetente, kéthetente tudunk, mert messze lakunk egymástól. Egyébként anyám mindenbe beleszól, pl azt sem hagyta hogy oda jelentkezzek egyetemre ahova szerettem volna... vagy hogy milyen ruhát hordjak... Kiállhatatlan a természete, mindig minden csak úgy jó, ahogy ő mondja. Folyamatosan veszekszik és ordibál minden kis hülyeség miatt. Nem lehet vele mit kezdeni. Talán szeptemberben sikerül elköltöznöm itthonról, minden áron azon vagyok (ha nem sikerül, felkötöm magam). Addig viszont tűrni kell. De mit kezdjek vele? Annyira idegesít, hogy nem hogy nem szereti a barátomat, de el is hordja mindennek úgy, hogy nem is találkozott még vele. Persze neki soha senki nem lenne jó. Megértem én, hogy nem egyforma az ízlésünk, de ez akkor is nagyon durva amit leművel. Mit csináljak? Elmondjam, hogy járunk? Vagy titkolózzak tovább?

20/L