Miért nem lehet vele normálisan megbeszélni a dolgokat?
Minden "beszélgetésünk" ordítozásba torkollik.
Figyelt kérdés
Anyukámmal nem tudok megbeszélni semmit, bármitől is legyen szó... Sok mindent el sem mondok neki. Nagyon konzervatív a felfogása... Alig beszélünk egymással, és még ha arra is kerül sor, akkor biztos, hogy elkezdünk egymással kiabálni... De olyan hülyeségeket szokott mondani és kérdezni, meg állandóan beszólogat, és akkor csodálkozik, hogy felhúzom magam, és felemelem a hangom... Aztán meg azért kezd el velem kiabálni, hogy "úgy" beszélek vele...
Mit csináljak, hogy ez ne legyen így? Egyszerűen annyira idegesítő a viselkedése... Ő biztos nem fog megváltozni...
2009. júl. 4. 07:56
1/9 A kérdező kommentje:
Jajj és még annyit, hogy ha szépen szólok hozzá, ő azt is úgy veszi, hogy "gonosz" hangnemben mondom a mondókámat... :S Lehetetlen eset...
20/L
2009. júl. 4. 07:57
2/9 anonim válasza:
Nézd, az a legjobb amit tehetsz, hogy ráhagyod. Apukám is ilyen. Csak egyféle véleményt ismer, a sajátját, mert csak az lehet jó, hiszen ő az idősebb, neki van több élettapasztalata, stb. Nem érdemes felvenni vele a kesztyűt, úgysem nyerhetsz még akkor sem, ha neked van igazad. Hallgasd meg a véleményét, aztán egyik füleden be, a másikon ki.
2009. júl. 4. 08:01
Hasznos számodra ez a válasz?
3/9 anonim válasza:
Egyetértek az előttem szólóval, sajnos az ilyen embereket nem lehet meggyőzni, mert képtelenek végig gondolni a másik álláspontját! Csak rontasz a helyzeten, ha erőlteted és megpróbálod meggyőzni! Nem kell neki igazat adnod, elég ha végighallgatod a morgását, és ráhagyod! Amit meg szeretnél vele megbeszélni, azt inkább egy jó barátnővel beszéld meg, te is jobban jársz hidd el...
2009. júl. 4. 09:21
Hasznos számodra ez a válasz?
4/9 anonim válasza:
El kell otthonról költözi. Ez majd javítja a kapcsolatot kicsit és nyugi is lesz. Kollesz, albi vagy párhoz vagy bármi. Idegileg kicsinálnak, nem fejlődsz. Nem jó ez hosszú távon.
2009. júl. 4. 10:28
Hasznos számodra ez a válasz?
5/9 A kérdező kommentje:
Köszi a válaszokat! :)
Igen, a költözés az már jó ideje bennem van... És egy éven belül meg is valósítom. Addig csak kibírom még valahogy. :D És próbálom magam visszafogni... :)
2009. júl. 4. 11:49
6/9 anonim válasza:
Hadd higgye, ami jólesik neki, te pedig csináld azt, amit jónak látsz.
2009. júl. 4. 16:59
Hasznos számodra ez a válasz?
7/9 anonim válasza:
Annyi hasonló kérdés van,ordítozás a szülőkkel, házastárssal, és sokszor az a válasz, hogy hagyd ott, költözz el, ne hallgass rá, ne engedd, hoyg beleszóljon, stb. És még fel se soroltam a durvább kifejezéseket. Künnyű azt mondani: költözz el. Jó, de hová? És ha lenne is hová, vagy más társat választ valaki, akkor mi van? Egyedül van. Vagy pedig valaki mással, aki ugyanúgy ordítozni fog vele nemsokára. Nem lehetne együtt maradni azzal a szándékkal, hogy megtanuljuk a jóindulatú együttélést? Ezt meg kellene tanítani mindenkinek, mert e nélkül senkivel, és soha, azaz SENKIVEL és SOHA nem tud majd együtt élni. Ha ezt felfogja valaki, és elszánja magát erre a változtatásra, akkor érdemes tovább beszélni arról, hogy hogyan csináljuk ezt.
2009. júl. 4. 21:01
Hasznos számodra ez a válasz?
8/9 anonim válasza:
Az ordítozását tekintsd puszta zörejnek, esetleg mosolyogj, amikor ordítozik veled. Hagyj rá mindent, legyen mindig igaza. Minél előbb költözz el otthonról, hogy minél előbb elkezdhess gyógyulni és fejlődni. Pszichológussal sem árt később konzultálni, mert gondolom célod, hogy te ne ilyen felnőtté válj később.
2009. júl. 5. 06:50
Hasznos számodra ez a válasz?
9/9 A kérdező kommentje:
Nah az biztos, hogy nem akarok olyan lenni, mint ő...
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!