Rendőrfeleségek! Nem féltek attól, hogy egyszer elsülhet a párotok szolgálati fegyvere?

Valahol már írtam. Nem elfogadható bosszú ezt továbbra is tartom, de nem ismerjük a pontos körülményeket. Azért aki nem élte át, az próbálja beleképzelni magát a helyzetbe, amikor mondjuk anyuka egy idegen férfin ugrál, amikor hazaérsz egy kis pihenésre/ebédre. Ha ez a helyzet volt és nem előre kitervelt akármi, akkor én abszolút megértem, hogy akkor és ott olyan mértékben elborult a pasi agya (pláne hogy ismerték is egymást), hogy nem gondolkodott, csak hirtelen felindulásból cselekedett. Az vitatható, hogy egy rendőr miért nem tudja ennyire kontrollálni a cselekedeteit, de én valahogy a saját fájdalmát is beleérzem abba, hogy magát is megölte. Ez általában nem így szokott történni. Megölik az "exet" meg a szeretőt és a saját sorsuk baromira hidegen hatja őket.

Volt nem egyenruhás, de állandóan fegyvert hordó párom, különösebben nem zavart. Volt benne némi agresszivitás, úgyhogy szakítottunk is, de azt nem tudtam volna elképzelni hogy használja a fegyvert, annyi önkontrollja azért volt.