Ha a szüleid nem segítettek és támogattak volna, akkor most hol tartanál vajon?

nekem ilyen szempontbol eleg fura, mert pont forditva volt, min itt sok mindnekinek. Persze, mindnkei a maga szintjen nyomorog. Nem vagyunk különösebben gazdagok, de apam mindent, tenyleg mindent megvett/megvesz nekem, viszont lelkileg semmilyen tamogatast nem kapok, amire en ugy gondolom, hogy jobban szüksegem lenne. Azt nem tudna megmondani, melyik egyetmre jarok, mit tanulok (hozzateszem, hogy külföldre jarok egyetemre, tehat tenyleg mindent megad nekem, ami anyagilag lehet.) ALapvetöen nem panaszkodom, mert tudom, hogy rohadt nagy szerencsem van, de azert egy kis odafigyeles, meg, ha ezert cserebe több dologert is kene nekem megküzdeni, eleg jol esne.

(amugy pl nekem is dogloznom kell, hogy kijöjjek egy honaoban, mert annyit nem tudna küldeni, amiböl egy honmapot itt kihuzzak, de nelküle sem menne, ezt csak azert mondom, mert tenyleg nem arrol van szo, hogy mindent egy az egyben a seggem ala kapok)

En es tesom sokat koszonhetunk edeasnyanknak. Apukank meghalt mikor en 16 tesom meg 11 eves volt, igy anyu nyakaba szakadt midnen, egy kerestbol eltunk. Nem volt sok mindenunk, nem jartunk flancos markas cuccokba, nem kaptunk kocsit szulinapra vagy erettsegire, DE anyu nagyon sokat aldozott kulonorakra, magantanarokra h vigyuk vmire. mind a ketten fosikolat vegeztunk igaz meg az allami rendszer kereteben ingyenesen. en masod diplomaztam igaz az mar penzes volt e smunka mellett csinaltam de anyu az elso felevet fizette. Jogsit is munka mellett tettem le, es en vettem meg az elso kocsit. anyu sok mindenrol lemodnott a mi tanulasunk erdekeben. hazaadnom sem kellett mikro mar dolgoztam inkabb anya azt modnta gyujtsem a penzt.

Kulfoldre kotloztem azota allampolgarsagot szereztem, midnezt az alap diplomamnak koszonhetoen hiszen skilled migrant-kent erkeztem az orszagba. anyu nem kuldott ki penzt nem is lett volna mibol, magam tartottam el sajat magam. Ma mar egy meno multi ceg egyik vezetojekent dolgozom, van egy csodalatos parom, hamarosan megszuletik a picink, ceges auto, ceges telefon, gyonyoru haz, egy masik telek amire epitkezunk meg nagyobb hazat, tehat mindennem megvan. De anya segitsege es biztatasa nelkul sosem lettem volna kepes idaig eljutni. Tehat amim mai nap van azt mind neki koszonhetem es halas vagyok neki egy eletre. Most h anya nyugdijas lett es tesom is kikoltozott, h anya ne maradjon egyedul ot is kihozattuk es velunk lakik. ugy erzem most rajtam a sor h ot tamogassam nyugdijas korara mint ahogy o tette velunk. anya mindig fontosnak tartotta h tanuljunk, ez volt a fo szempont, es nagyon igaza lett mert a vilag kinyilik a lehetosegek megnonek es rajtunk fuggott h elunk e veluk vagy sem.

engem nem támogattak soha.középsuli mellett napszámba jártam hogy legyen pénz.anya adott volna meg adott is mikor tudott,de apám nem engedte.ha megtudta nagy cirkusz volt.aztán anya meghalt,mikor 21 éves voltam.apám összeállt egy csitri K@...-vával.nem tartjuk a kapcsolatot.magam erejéből értem el amim van.igaz,albérletben lakom,de soha nem éheztem,ruházkodok,vannak luxuscikkeim,mobilom,netem....mindenem meg van ami kell.van egy csodálatos párom,és küzdünk minden fillérért.igaz nincs diplomám,nyelvvizsgám,de ezek nélkül is megállom a helyem.sütök-főzök,tisztán tartom a lakásom.van becsületem,és van bennem elég kitartás!én ezt kaptam az anyukámtól!!ennél nagyobb segítséget nem adhatott volna...megtanított élni és létezni!

hogy hol tartanék most?ha mindent megadtak volna és mindent megvettek volna,és semmiért nem kellett volna küzdenem,akkor most elveszett ember lennék.vagy hajléktalan.ki tudja...de nem tudnám mit jelent valamiért küzdeni és megbecsülni azt!Köszönöm anya!!!