Ha a szüleid nem segítettek és támogattak volna, akkor most hol tartanál vajon?

nem is értem, hogy mi a gond a bérlakással??? miért várják el a fiatalok, hogy 18 évesen saját tulajdonú lakásuk legyen?

én 14 éves koromban kezdetm el újságot hordani a suli mellett, hogy feljavítsam a zsebpénzemet. aztán a szünetekben dolgoztam és év közben mindenfélét (gummigyárban a raktárbam, gyögyszergyár, könyvkerekedés, karácsonfaárusnál stb.... mikor mit) ami adódott. és ezek jó tapasztalatok voltak. saját pénzemből jártam szórakozni. összegyüjtöttem a pénzt, hogy 18 évesen megszerezhessem a jogsimat, ha megbuktam volna a vizsgán, akkor nem lett volna több pénzem további órat venni. abból a pénzből mentem nyaralni (mert a szüleimmel már nem volt olyan izgalmas), amit én teremtettem meg. 18 évesen saját pénzből mallorca-ra. 21 évesen hátizsákkal USA :) és jó érzés volt, hogy magam valósítottam meg!!!

igaz, kajára nem kellett otthon pénzt adnom, ameddig tanultam. ruhára megkaptam az alapot, de ha vmi márkás cuccott akartam, akkor a saját pénzemből egészítettem ki. amikor viszont már volt rendes keresetem, akkor haza is adtam pénzt és ez szerintem így volt fair, mert anyukám főzött és mosott rám.

24 évesen az első saját (bér)lakás. magam rendeztem be használt bútorokkal, amit az évek során lecseréltem. és nagyon jó érzés volt az anyagi függetlenség :)

Bár lepontoztatok, de nekem tényleg rossz volt, hogy azt nem adták meg, ami a legfontosabb lett volna.

Egyszer megkérdeztem apámat, miért nem tudott soha bízni bennem és miért nem biztatott soha és miért nem adott soha lelki támogatást, és szeretetet. Azt válaszolta, hogy vagy azt adja, vagy a pénzt, és ő inkább a pénzt választotta. Soha nem fogom megérteni.

Hát engem támogattak ahogy tudtak, persze nem lakással meg ilyen nagy dolgokkal, de mégsem lett belőlem senki... ha nem támogattak volna akkor valószínűleg már nem is élnék, vagy egy csöves lennék.

24/l

A válasz megírásának időpontja: ma 19:06

mi szerettél volna lenni 24 évesen?

a párom 14 éves kora óta dolgozik, azóta magát tartja fent. 19 éves kora óta pedig engem is fenntartott magán kívül. Én akkor 14 voltam, és amikor anyám megtudta, hogy van keresete, onnantól fogva még a bugyogót is ő vette nekem.

17 voltam, amikor elköltöztem, megszületett a lányunk, 2 hetes volt, amikor elindítottuk a kölcsönt lakásvásárlásra, 8 hós volt a pici, amikor beköltöztünk, most már 4 éves, az öcsike 3, és boldogok vagyunk.

Eddig ő tartott el engem, most fogok elmenni dolgozni, a picit szoktatom a bölcsibe, és innentől tudok beszállni én is a kasszába.Eddig azért nem , mert a gyest, és csp-t mindig a gyerekekre költöttük.

Sokat köszönhetek neki, és ezért örökké hálás is leszek neki.

(szüleim azért nem "szerettek" mert lány lettem. van 2 fiú testvérem, nekik mindent megvettek, mindent szabadott nekik. Nem bánom, hogy így alakult az életem, holott én is megérdemeltem volna a szeretetüket, de ez mellékes)

Jöhet a lepontozó koma. =)