A fiúk/férfiak többsége miért nem mer/akar konfliktust felvállalni az anyjával szemben?
válasza:Nagyon érdekes válaszokat kaptam, egytől-egyig mind hasznos számomra!
Az én anyukám tökéletesen ideális anyós, abszolút elfogulatlan velem, sosem mondott semmi rosszat a páromról, nem beszéli ki a háta mögött, ha van véleménye, azt vele beszéli meg teljesen intelligens módon, nem szól bele az életünkbe, de bármikor, bármiben segít.
Én is ezt várnám az én anyósomtól, de hiába, ő sokkal primitívebb, én meg még tapasztalatlan vagyok, és nem tudok felülkerekedni, hogy okosan kezeljem őt.
Az elvárásom viszont az lenne, hogy a párom kiálljon mellettem az anyjával szemben, hisz nekik közvetlenebb a viszonyuk, ő azért csak többet megengedhet vele szemben, mint én. Megvédjen ha arról van szó, de ő inkább kimarad a konfliktushelyzetekből.
Hogyan lehet szerintetek egy felnőtt férfit ilyen irányba átnevelni?? Nagyon szeretem a férjem, de nem akarok mindent ráhagyni. Friss házasok vagyunk, babát várunk.
Nem értek egyet azokkal akik azt állítják hogy a férfinek néha nem kell megpróbálni tisztázni a félreértéseket anyós és meny között. Az én anyósom egy rémálom (és ez nem túlzás), s bár nem házasodtunk össze (elsősorban miatta mert félő hogy nagyjelenetet rendezne és elrontaná az egészet).
Első találkozásunk alkalmával amikor kettesben maradtunk közölte, hogy helyes és okos vagyok, csak ne lennék ilyen gusztustalanul kövér (max. 5 kg plusz volt rajtam nem több). Aztán ahogy komolyodott kettőnk viszonya a fiával, úgy indult meg a lavina, egyre durvább és durvább dolgokat mondott. Amikor a kicsi fia bejelentette hogy unokája lesz, nem örült, hanem egyenesen felelősségre vonta a fiát, hogy ő miért nem tudott a gyermekvállalási szándékunkról. Amikor megszületett az unokája azt mondta hogy "ez csak egy lány" meg hogy a kisfiacskája nagyon hamar apa lett én meg csak úgy elbabázgatok.
A bili akkor borult amikor közölte, hogy hanyaganya vagyok mert textil pelenka helyett eldobhatót használok bezzeg ő mosott annak idején és csak a szar anyák adnak bébiételt a gyerekeknek. Az ugyanis szemét szerinte. Ekkor elhajtottam véglegesen. Nem teheti be a lábát a lakásomba -ahol élünk - azóta nyugi van. Párom nem állt mellém, ez a kapcsolatunkra is rányomja a bélyegét időnként. Meg sem próbálta észhez téríteni az anyját - egyszem fiú gyermeks bár az anyja nem egyedül nevelte, az apja rengeteget utazott, csajozott - és nem is reménykedem abban hogy megpróbálja. Néha átviszi a szüleihez a gyereket, olyankor "agymosottan" jön haza. Én csak nézem némán azzal a tudattal, hogy "anyuka" sem örök életű. Bele sem merek abba gondolni, hogy mi lenne ha anyuka véletlenül magára maradna. Ha párom apja üzleti ügyben külföldre megy több napra, anyós azonnal produkál valami mű-rosszullétet, hogy a kicsi fia nála aludjon. A kicsi fia meg megy és lesi anyuka minden kívánságát. A mai eszemmel ebből nem kérnék már, messze elkerülném a páromat, mint anyuka kedvenc kicsi fiát :(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!