Házaspárok, élettársak, milyen "aktuális" problémákkal álltok szemben közös életetekben, illetve álltatok és utóbbi esetben hogy oldottátok meg? Például az indulatos veszekedéseket (kiabálásokat) hogyan tolerálja az ezt elszenvedő fél?

Nálunk a két család eltérő életformájából adódnak problémák.Az én családom összejárós,közvetlen,az ő családja zárt,családon belül sem járnak össze.Ami nekünk természetes,az nekik nem az.A testvérével pl. egy évben egyszer,karácsonykor találkoznak.Iszonyat nehéz ezeket a dolgokat kezelni,de én is rájöttem,hogy megértőnek kell lennem,mert ő nem érti,hogy mi a gondom (hiszen nem tapasztalta ezt problémának soha a saját családjában).Az én családomnak kell megértőnek lenni és elfogadni,hogy náluk ez van,nem kell annyit összejárni,ha engem akarnak látni bármikor jöhetnek és én is megyek amikor csak akarok,a többit meg nem kell erőltetni.Ezen kívül nincsenek problémáink,mert a tíz év alatt alaposan megtanultunk egymáshoz alkalmazkodni.

Mi is együtt élünk már huzamosabb ideje. Az elején sok volt a probléma, de utána egyszer csak hipp-hopp, eltűnt. A megoldás az volt hogy közösen felismertük: ez így nem jó. Utána elmentünk jógázni, és bármilyen fura, mintha ez lett volna a kulcs a problémánkra. Lenyugodtunk, sokkal jobban odafigyelünk a másikra, nincsenek indulatok, ha pedig összezörrenünk sincs semmi komoly, 2 perc múlva már mosolygunk, mint vadalma a körtefán :) Módosítottunk saját magunkon, ő is és én is. Szerintem ahhoz hogy valami megoldódjon, szükség van arra hog yMINDKÉT fél változtasson, mert ha csak az egyik fél változtat, akkor az sérelmekhez vezethet.