Hogy hat ki a lánya életére, értem ez alatt az emberi, másik nemmel való kapcsolatára?

Nekem sem volt normális kapcsolatom 19 éves koromig. De akkor ő lett a férjem. Ugrált örömében, hogy még szűz vagyok! Ő is az volt.

Hasonló helyzetben voltam, mint te, csak nekem nem váltak el a szüleim, messziről tisztelték egymást otthon, langyos de békés kapcsolat volt köztük. Apukám fennen hangoztatta, hogy a gyereknevelés a nők dolga, és engem sokáig "fiam"-nak szólított, nem is vette észre, hogy érinti ez kiskamaszként a nőiségembe vetett bizalmamat.

Alig váltottunk pár szót, azt, hogy szeret, onnan tudtam, hogy anyukám azt mondta. Egyébként így volt, csak nem volt képes kimutatni.

Én nem éreztem hogy nő lennék, és a korombeli fiúk se vették észre. Volt rajtam 5-10 kg túlsúly, és ez sikeresen megakadályozta őket ebben. Egyszer betegség miatt lefogytam, akkor igazán csinos voltam, rögtön megbámultak. De fél év, és visszahíztam.

Te tudatosítottad magadban, hogy apukád viselkedésének következménye lehet, és ez az első nagyon fontos lépés abban, hogy ki tudd ezeket védeni. Nő vagy, és ilyen téren sose legyen bizonytalanságod.

Egy kolléganőmön látom, aki széparcú, de olyan ferde a gerince, hogy kissé púpos is szinte, mégis olyan magabiztos nőiséggel lép fel, hogy nem jelent akadályt a háta neki a nőként való érvényesülésben. Példa előttem.