Hogy kellett volna erre reagálnom?

Először is, ez egy mostani elképzelése, amit lehet kezdetben 1-2szer megcsinál, de utána valószínüleg kopni fognak ezek az alkalmak, majd megszűnnek.A "csikó" korszaka még ezek szerint nem csengett le, de ez tényleg nem jelenti, hogy megcsalna.

Persze érthető h neked ez rosszul esett, nem ezekkel az elképzelésekkel ugrik neki az ember az összeköltözésnek.

De hidd el, én két éve élek a vőlegényemmel, és bár sose kéne más, imádom, szeretem, néha tényleg jó lenne egy-egy nap külön.Másképp dolgozzuk fel a problémákat, én magamban örlődöm, és jó lenne ilyenkor egyedül lenni, amíg el nem rendezem magamban.ha hazamegyek pár napra(én messze lakom)az kifejezetten ajándék idő, néha kell egy ilyen kis "vérfrissítés".Tehát csak azt akarom mondani, hogy ne ijjedj meg, várd ki h ez milyen lesz a gyakorlatban, de ha sűrven csinálja, és nem tudjátok megbeszélni, akkor add ki az útját, mert ez azért majd ha gyerek lesz, nem működtethető.Én kivárnám a helyedben.

Én nőként teljesen megértem. Mindenkinek szüksége van egy kis magánszférára. Nyilván most megijedt, hogy ez megszűnik, és igyekszik fenntartani. De idővel meg fogja tudni szokni, és akkor valószínűleg ritkulnak a kimaradások...

A legjobb, amit tehetsz, hogy támogatod a dolgot, és te is kihasználod ezt a fajta szabadságot - pl. csinálsz barátnős estéket. :)

Valószínűleg ez amúgy józanon is eszébe jutott, csak úgy nem merte elmondani...

Ne add fel.A párod nagyonis tudja,mostantól még komolyabbra fordultak a dolgok,így most nemigazán bízik saját magában.

Ezzel azt akarta mondani: "még sosem voltam ilyen szituban,remélem nem fogsz magadhoz láncolni szorosan és ha majd vitáink lesznek,nem tudom hogyan reagáljak majd".

Az én párommal is vannak össze rezzenések,olyankor elég tehetetlen,felszokott pattanni a motorra,elviharzik,de 10 perc után itthon is van!Én is annyit telefonáltam anyunak,hogy mi tévő legyek,visszagondolván nem érte meg ennyit idegeskedni.

Ha ezeket kiállod,mert lesz belőle részed,akkor tied a választottad!

Egy nőnek azért tűrnie kell,ha nem ezért,akkor másért.

Először is ne kombinálj! :)

Szeret, veled képzeli el az életét. De egy kapcsolat nem arról szól, hogy egymáson éltek, mindenkinek szüksége van külön életre is. (jó értelemben) Nálunk is van, hogy a férjem lemegy a szüleihez hétvégére és ott a haverjaival sörözik. Én ebbe nem szeretnék beleszólni, mert nekem is szükségem van arra, h egyedül legyek. Néha külön is szoktunk aludni, főleg most, hogy megvan a kisbabánk és neki ki kell magát pihennie, h másnap ne legyen fáradt a munkahelyén.

Nincs ebben semmi, nem cserbenhagy téged ilyenkor, csak feltöltődik :)

Hát igen, a közlés módja nem volt éppen megfelelő, de a tartalmával igazából nincs semmi baj.

Mi már 3 éve vagyunk együtt, mi is tervezzük, hogy majd összeköltözünk, de a barátom már mondta nekem, hogy jó lenne, ha mondjuk lenne két szoba, hogy lehessen kicsit külön is lenni.

Én ezen nem akadtam ki, mert én is pont így érzek.

Ez nem jelenti, hogy nincs felkészülve, csak egyszerűen új neki a helyzet és picit fél, de ez szerintem természetes.

Ahogy az is, hogy kell a személyes tér, ami együtt élésnél sokszor nem megoldható, ezért mondta, hogy néha hazamegy.

Én nőként is így vagyok ezzel, néha nagyon jó egyedül is lenni kis időre. Ez még nem jelenti azt, hogy nem szeretnék együtt élni a barátommal, mert nagyon is.

Szerintem ne fújd fel a dolgot, tényleg gyakorlatban fog kiderülni, hogy is működik a dolog.L

ehet, hogy az elején még hazajárkál (az elszakadás azért nem könnyű otthonról), de később szerintem ritkulnak ezek az alkalmak.

Nyugi és ahogy valaki már írta, ilyenkor hívd át a barátaidat, menj szórakozni te is.

L/25

Az én barátom is így van ezzel, ahogy a tiéd, csak még nem mondta ilyen nyíltan.

Hiába próbáljátok megmagyarázni, eddig nem sikerült felfognom, hogy érezhet olyat valaki, hogy kell egy kis szabadság együttélésnél.

Hiszen minden nap reggeltől estig külön vannak a felek, hiszen dolgoznak. Utána sem együtt pakolnak a mosogatógépbe, vagy ilyesmi. Amíg az egyik az egyik helyen van, nyugodtan lehet a másik a lakás másik felén, minek ehhez külön szoba? Vagy le lehet menni a boltba, külön is el lehet menni sétálni, vagy akármi. Hétvégente sem kell minden programra együtt menni, teljesen normális a barátnős/pasis este. Akár egykét napra fesztiválozni is el mehet az ember a haverjaival, vagy akármi, az együtt fekvés minden nap sem muszáj, hiszen nem egyszerre lesznek fáradtak a felek.

Szerintem ezek egyértelmű dolgok együttélésnél és házasságban is. Akinek ezen felül szabadság kell "csak úgy", az nem áll készen az összeköltözésre.

Még most sem tiszta, hogy milyen szabadságról beszélünk. Hiszen eddig is kapcsolatban élt, ugyanúgy nem tehetett meg néhány dolgot(mással való szexuális akármi, igazodás a párja napirendjéhez), mint majd fog, ezek nem változnak.

Annyi a változás, hogy többször alszanak majd együtt és megosztják a házimunkát/főzést/számlákat amit eddig önállóan kellett.

Nem értem mi ebben a mumus, főleg ha szeretik egymást.(nálunk sem értem)