Nagy szó, irigyelni való, "menő" ha egy nő orvos férfihoz megy feleségül?

Már megijedtem, Kérdező, hogy (ne haragudj az erős megfogalmazásért) Te vagy ilyen ósdi felfogású, buta nő. De így, hogy írtad, hogy a nagymamád mondta, ez már más megvilágításba helyezi. Egyszerűen a nagymamád régies felfogású (mint a nagymamák általában), és abban a korban, amikor még ő volt fiatal, bizony "menő" volt az orvos férj. Adott azért valamiféle társadalmi presztízst. Ugyan a nők tanulhattak akkor is már orvosnak, de azért ez nem volt túl gyakori.

Nos, a mai korban ez a kérdés teljesen anakronisztikus. Vagy pedig aki fiatal nő létére komolyan így gondolja, az szerintem eléggé szégyellnivaló. Aki ilyet mond, nem becsüli saját magát. Miért nem magát akarja megvalósítani? Miért a férje érdemeivel villog?

Mint ahogy sokakat, engem is felháborított a kérdés abból a szempontból is, hogy magamra nézve éreztem kissé sértőnek. Nemsokára kétdiplomás (mérnöki az egyik) leszek, doktorjelölt vagyok -- kövezzetek meg, de ha már a képzettségeken lovagolunk, én bizony nem fogok hasra esni, ha kifogok egy orvos udvarlót, férjet. Nem ám!

Ha ez a bizonyos orvos pasi egy intelligens, empatikus, jólelkű ember, aki a csillagokat is lehozza nekem az égből -- na, akkor hasra esek tőle. De abban az esetben is, ha ugyanezeket a tulajdonságok jellemzőek rá, csak nem orvos, hanem más szakmája van. :)

Egyáltalán nem a foglalkozás számít, hanem a fentebb leírt tulajdonságok.

27/N