Szeretője vagyok egy férfinak. Volt, hogy azt mondta éljünk együtt, aztán visszavonta. Egy-egy veszekedése után mondja, hogy nem bírja otthon. Ki kéne lépnem, de hogyan, hogy ne roppanjak bele? Választják a szeretőt?
Nem lenne lelki békéd akkor sem ha téged választana. Miért? Mert a gyerekek ott lesznek. Ő az apjukat akarják, de meg a csúnya mostoha lennél. Gyerekes ember, csak fél ember. Mert a gyerekek felnevelése az ő felelőssége kötelessége és feladata. Ő ezt vállalta tehát... ideje nagyrésze a gyerekekről szól majd. És mindenben a gyerek lesz az első.
Beleroppanni? Nem fogsz. Ha tudatba nem roppantál bele ,hogy te mindig csak moslékos vödör maradsz akkor ebbe meg pláne nem. Szerintem a mostani állapot a legrosszabb. Ennél már csak jobb lehet. Nem tudod vállalni magadért a felelősséget, ez a te legnagyobb bajod.
El kéne kezdeni felépítened saját magad. Nem lehet úgy élni, hogy másoktól függünk. Elég szánni való életed ha lehet, ha a legnagyobb boldogságod az a pár lopott óra, amit egy nős férfi neked hazudik. :S
"Ne hallgass azokra, akik azt mondják hogy "minek kezd nős emberrel". Ezek a legnagyobb képmutatók, titkon ők is vágynak másra, de nem merik bevallani még maguknak se."
Ugyanmár, 8. az, hogy néha vágyunk másra és az, hogy a célunk eléréséért átgázolunk másokon, két külön dolog. Bújjon el az, akinek van tartása? Aki nem aszisztál egy megromlott kapcsolat teljes szétzúzásához? Francnak kellene olyan férfi, aki félrekefél...
Ha a férfi félremegy, nem feltétlenül a sárkány feleség, az elsőszámú közellenség hibája. Ha egy férfiból hiányzik a tartás, akkor nincs az a nő, aki mellett megmaradna. Egyetlen ember akarata és tettei pedig kevesek egy jól működő kapcsolathoz. Persze, kérdező, te vagy álmai asszonya, te megadsz neki mindent, ami kell neki: szex, beszélgetés, minden, ami egy romlott kapcsolatból természetesen hiányzik. (és persze egy napot nem éltetek együtt, így igazán könnyű halálosan szerelmesnek lenni.)
Én amondó vagyok, hogy aki duplán gyenge (egyrészt beleszeret és összejön egy házas férfival, másrészt nem képes kilépni a kapcsolatból), az legalább ne sajnáltassa magát. Téged, kedves kérdező, senki az ég világon nem kényszerített ebbe a kapcsolatba, és arra sem, hogy bennemaradj. Innentől kezdve, ha "beleroppansz" akkor gyakorlatilag a saját gyengeséged levét iszod, amiről sem a 'hárpia' feleség, sem a szintén gyenge jellemű életedszerelme nem tehet, csakis te.
Nem tudom olyan szemszögből nézni a történeted, hogy megsajnáljanak. A feleség szerinted nem roppan bele, hogy évekkel ezelőtt feláldozta a szabad, boldog életét, annak reményében, hogy egy szép közös életük lesz a férjével? Hibás itt szinte mindenki. Ha a férj nem veled csalja, akkor csalná mással (itt látszik, mennyire pótolható vagy), de nekem a képemről a bőr lesülne, ha egy ilyen undormány résztvevőjévé válnék, mint szerető.
Egy felnőtt nő már ne indokolja azzal a tetteit, hogy szerelmes. Éretlenség netovábbja.
Kedves hozzászólók! Köszönöm a reakciókat. Igazság szerint én soha nem állítottam és most sem teszem, hogy a feleséget "lesárkányozzam", mint ahogy ti teszitek. Nem az én tisztem megítélni őt, illetve pártatlan véleményt sem tudok formálni. A kérdésem nem arra irányult, miért kellett beleszeretnem, a ti szavaitokkal élve "belerondítanom" egy házasságba. Ez megtörtént. Tény. A segítségeteket inkább az irányban kértem, hogy ha esetleg el tudnátok tekinteni attól, hogy nős, akkor hogyan lehet lezárni egy kapcsolatot, hogyan lehet elszakadni attól az embertől, aki nektek a világot jelenti. Köszönöm az ítélkezéseteket, infantilissá nyilvánításotokat, igazán nagy segítség volt! De nem erre szerettem volna választ kapni. Én értem, és jogos is, hogy a feleséget sajnáljátok, hisz ő senkit nem bántott és ő egy áldozat ebben a szituációban. Igazatok van. Ellenkező esetben és is teljesen kiakadnék. Hangoztatom JOGGAL!!!
A másik lényegi kérdésem a reményről szólt. Ami szerintetek nem illet meg. Tudom nem ideális egy ilyen jellegű kapcsolat, ezt igazán az tudja teljes súllyal mérlegelni, aki akár egyszer is átélte már ezt.
Tudjátok, nem fogok sztereotípiákat felsorolni, mert felesleges. Ti is tisztában vagytok vele, hogy a félelmeiteket vetítettétek rám.
Adott egy szituáció, amit szeretnék vagy így, vagy úgy megoldani.
Kedves Kérdező!
Szeretnélek megkérni, hogy olvasd át még egyszer a hozzászólásokat. És most ne keresd benne az arra utaló jeleket, hogy a válaszolók támadni akarnak téged. Mert pont nincs benne ilyen. Sőt, meglepően megfontolt és segíteni akaró hozzászólásokat kaptál. Pl. senki nem állítja, hogy te sárkányozod a feleséget, de többen utaltak rá, hogy szegény, magukat sajnáltató férjek annak állítják be őket. Senki nem állított olyat, hogy te infantilis lennél, inkább csak naiv. A kettő nagyon nem ugyanaz. Ráadásul megfontolt, felnőtt válaszok jöttek sorban, egyikből sem a kivetített félelmek áradnak, sokkal inkább az élettapasztalat, amely ráadásul segíteni akarással párosult. Mert tanácsot is kaptál arra, hogyan tudnád a fájdalmadat eldobni. Egy módon: azt az embert lásd, aki ő valójában, aki csak bolondít mindkettőtöket, ne pedig a herceget fehér lovon, akit szeretnél ha lenne. Hidd el, ha a legjobb barátnőd kapcsolatát kellene elemezned, aki pont ilyen helyzetben van, te is ugyanezeket mondanád. Mert ott tudnál tisztán látni, nem befolyásolnának szép, hazug szavak. Ne hagyd magad tárggyá alacsonyítani. Ember vagy, döntést tudsz hozni, ezzel esélyt adva magadnak, hogy találj egy tisztességes, téged valóban szerető igazi férfit.
Ház sz*r ügy. Szerintem te hagyd ott a pasit.
Igaz, bele se kellett volna mennedd ebbe...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!