Barátnak/barátnőnek mennyit adtok kölcsön, ha kéri? Illetve szoktatok-e egyáltalán kölcsönözni pénzt?

Semennyit.Én a saját anyámmal jártam meg,ő nem vehet fel,én nevemre lett felvéve milliós összeg,gondolt egyet és nem fizeti,pedig tudná.

Azóta a maximum nálam is ezresben kimerül.

"A jó barátság alapja a pontos elszámolás."

Kisebb összegekkel már megjártam egy pár barátomnál, mert nagyon kellemetlen, mikor akár 4-5 ezer forintot is úgy kell neked visszakönyörögni. Úgyhogy egy ember kivételével nem adnék nekik egy fillért sem!

Az az egy, viszont még soha nem késett a visszafizetéssel és soha nem kellett a tartozására figyelmeztetni még nagyobb összegnél sem. Úgyhogy ő továbbra is kap, ha kér.

Papír nélkül annyit, amennyit ajándékba is odaadnék. Egyébként pedig papírral, függetlenül attól, hogy rokon vagy távoli ismerős. Ha közeli rokon, akkor kamat nélkül, ha ismerős, akkor baráti, de időarányos kamattal.

Viszont "kötbért" minden esetben beleírok késedelem esetére. Így, ha nem fizetne valaki, akkor peres úton megoldható.

Lekopogom, már önmagában a papír is sokat mutat a fizetési hajlandóságról. Ha valaki nem problémázik rajta, az fizetni is rendesen szokott.

Három emberrel nem iratok papírt: férjem (vagyonközösség, így eleve "kölcsönadni" se tudnék), illetve a szüleim. Annyit segítettek már anyagilag az elvárhatón felül is, hogy még ha milliókat adnék nekik, akkor is még én tartoznék feléjük. Viszont ők nem is nagyon kérnek, eddig kétszer fordult elő, mindkétszer a lekötött pénzt nem akarták feltörni és néhány napot kellett így áthidalni. Jellemzően ők próbálnak mindig "átverni", ha visszaadják a pénzt, ha nem figyelek, többet adnak vissza, mint amennyi járna.

Megértelek, én sem szeretek kölcsön adni.

Mondjuk én a barátnőimmel lakom, én hamarabb kapok fizut, és befizetem a számlát, de maximálisan megbízok bennük, és tudom, hogy visszaadják. Nem is volt soha semmi gond.

Hülyeségre nem adnék pénzt, megélhetésre talán, ha tudom, hogy ez egyszeri alkalom, és amúgy be tudja osztani a pénzt. Gazdag én sem vagyok, így 10-20 ezernél többet semmiképpen nem adnék. Ahogy az egyik válaszoló írja, ez az az összeg, amit nem sajnálnék. De aki egyszer nem adja vissza, annak többet nem adnék...

24N

Én szívesen adok a családban, de nálam erre van egy jól bevált mód:

A kölcsönt úgy kezelem, mint ha buktam volna. Lemondok arról, hogy visszakapom valaha is, így csak annyit adok mindig, ami nem vágna földhöz, ha nem kapnám vissza.

Aztán, ha valaki először kér, annak adok, nem túl nagy összeget. Itt kiderül, hogy mennyire pontosan fizeti vissza. Ha nem fizeti vissza, egy életre megszabadultam egy állandóan kolduló embertől.

Általában ugye nem kér senki, ha még nem adta vissza az előző kölcsönt. Ha mégis kér, megmondom neki, h előbb fizesse vissza a pénzemet, aztán beszélhetünk róla.

Ha nem arra kell,hogy megmentsd az életét,akkor én nem adnék kölcsön.

Amúgy tőlem már vettek kölcsön,egyik barátnőm.Kicsit off,de ez olyan nagyon vicces történet,hogy egyszerűen muszáj leírnom.Egyik barátnőm átjött hozzánk.Azt tudni kell,hogy előtte titokban kellet cigiznem,mert különben lehúzott és ha nem adtam neki,mert mondtam,hogy nekem is kell,akkor megsértődött.Úgyhogy amikor nálunk volt,titokban lementem cigizni a pincébe.Utána felmentem,ő elköszönt,hazament,én menni akartam a boltba,elsétáltam,de amikor odaértem,üres volt a zsebem.Eltűnt az 1500 forintom.Mindenhol kerestem,de nem találtam.Azt a pénzt a legjobb barátnőm kölcsönvette örökre.Amikor másnap rákérdeztem,akkor meg nekem támadt.Ilyen barátja ne legyen senkinek,azóta már rég elküldtem a faßba.