Ez így szokott lenni? Kezdjek hozzászokni?

nálunk férjemmel pont fordítva volt. Miután összeköltöztünk mindketten felpörögtünk.

Nyilván egy idő után kicsit csillapodott a dolog, pontosabban a terhességem alatt.. de a szülés után kb megint olyan, mint azelőtt, mikor összeköltöztünk, azzal a különbséggel, h mindketten ki vagyunk hegyezve fül ügyileg a babánkra.

Én értem a félelmed, de nemcsak rajtad múlik, h ne laposodjon el a kapcsolat... abba párodnak is ugyanúgy tennie kell, h ez sose történjen meg.

Há! Pont ezért hajított a barátnőm. Nem hitte el, hogy szeretem, mivel pont így viselkedtem mint a párod. Pedig tényleg nagyon fontos volt nekem és életünk végéig együtt lehettünk volna, ha képes megérteni, hogy a társkapcsolat / házasság nem "cirkusz". Nem arról szól a dolog, hogy állandóan újabb és újabb programok sokasága között mosolyogva végig poénkodjuk az éveket. Az élet nehéz. Ezer küzdelem között sokszor csak arra marad erő idő, hogy megpusziljuk a másikat és igen, aludjunk egy nagyot.

Szerintem ettől a "rámun" dologtól ne félj, hacsak másképp is okot nem ad rá.

érthető a félelmed, de ez teljesen normális.

tipikus női gond. ha együtt lakunk, nem annyi a pörgés. képzeld el, te sem akarhatod, h minden este gyertyafényes, hatfogásos vacsora legyen, ez igen kimerítő. a magas hőfokon, intezíven megélt kapcsolat legtöbbször gyorsan kiég.

másrészt az együttélés erről szól, minden reggel együtt ébredni.

most jön az a rész, amikor ráérzel, hogyan kell megtartani a pezsgést. sx és ny 2. rész:-)

a következő a tanácsom:foglalkozz azzal a kérdéssel, hogyan lehet megtartani a lángot egy kapcsolazban.

legyen saját életed, ne légy mindig magától értetődően elérhető.

csábíts időnként, de ne minden nap.

kedveskedj, légy figyelmes.

várd el a figyelmet, légy büszke, autonóm csaj, legyen tartásod, ne loholj utána.

olvass. somát, ha tudsz angolul, keress rá a the rules-ra.

legyél elveszíthető, de ne zsarolj, stb