Járt volna ebben az esetben bármilyen anyagi kötelezettségünk feléjük? Lennt részletesen.

bocs, de ez apád hivája, nem a gyerekeké. Ő választotta az anyjukat felelségül, és ő is benne volt a kapcsolat elmérgesedésében. Az meg természetes, hogyha a gyerekek ott vannak, akkor ki akarják sajátítani az apjukat, nekik csak néhéány hétvége jutott, nekedminden nap.

Pénzen nem lehet a szeretet megvenni.

És elég elkeserítő, hogy te is a pénzen gondolkozol, ahelyett, hogy megpróbálnád helyrehozni apád kapcsolatát a gyerekeivel mielőtt késő lesz.

Úgy látszik apádra ütöttél...

Várj, te most azt méred össze, amit ők eddig kaptak az élethez azzal, amit te örökölnél? Akkor add a magad részéhez hozzá azt is, amit te kaptál a saját életedhez apádtól születésed óta.

Ne keverd az érzelmeket a törvényileg leszabályozott eljárással. Ha ezerszer is kiírod a bíróság falára, hogy nem foglalkozott a másik gyerek az apjával 20 éve, a bíróság akkor is egyenlő részben osztja szét a hagyatékot. Érzelmileg megértem, hogy ez baromi rosszul esik, de ez még nem elegendő ok ahhoz, hogy apád kitagadja őket az öröklésből.

Egyszerűbb, ha elmész egy ügyvédhez, és megkérded, hogy milyen lehetőségek vannak ilyenkor.

Nekem nagyapám egy szerződésben kikötötte, tanúkkal aláíratta, hogy az ő részéből ki örökölhet, magyarul kire hagyja a házát. Nem ismerem a pontos eljárást, nem is nagyon foglalkoztam az üggyel.

De lehet, hogy van olcsóbb, vagy kevésbé támadható eljárás is.

Ezt a sok fanyalgót meg nem igazán értem: nem hangzott el, hogy mekkora az értéke a mostani fél-háznak, de ti már is tudjátok, hogy a többi gyerek aránytalanul keveset kapott az apjuktól.

Ha jól értem, az egyik féltestvéred már nem él. Ha van gyereke, akkor jogosult a halott apja örökségére, ezt csak úgy mondom...

Ha ilyen életmódot folytatnak, szinte biztos, hogy nem mondanak le a részükről, kérjétek ki ügyvéd tanácsát, annyit megér, hogy ne tudják megtámadni a végrendeletet.