Szerintetek szomorú hogy arra jutottam talán jobb ha nem is lesz gyerekem?

Tedd fel a kérdést magadnak: mi tenne boldoggá? Aztán aszerint cselekedj, és ne hagyd, hogy a körülmények áldozata legyél.

Ne várj a szőke hercegre, ha gyereket szeretnél. Ha pedig nem csak gyerekre, hanem teljes családra vágysz, keresd meg te Őt. Ha sokáig ölbe tett kézzel üldögélsz meg keseregsz, csak az idődet pocsékolod. A lányokat arra nevelik, hogy dependens balekok legyenek. Te ne legyél az. Aztán frusztrált hisztérikák lesznek és másokra mutogatnak. Te ne mutogass. Vedd kezedbe a boldogságod - a te életed, a te felelősséged.

Az érzéseid a téged ért eseményekre adott reakcióid: tisztán mutatják, mi tenne boldoggá. Hallgass rájuk! Szomorú vagy, ha a feladod? Akkor ne hagyd magad! Persze megteheted, hogy beleszarsz, de akkor az életedet is szarnak fogod tartani.

A helyzeted nehéz, de a döntés nem az: te már döntöttél, csak félsz cselekedni. Ha akarsz gyereket, vágj bele.

Persze ne ész nélkül, gondold át, milyen feltételek mellett sikerülhet jól (miből lesz elég pénzed a gyerekek eltartására, hol fogtok lakni, a rokonaid vagy barátaid közül ki tud majd neked segíteni stb.). Igen, megvalósítani nehéz lesz. De ha igazán akarod, vállald a nehézségeket, nem fogod megbánni.

Arról, hogy a "vakvilágba": blabla, blabla, blablabla - kifogás. Nehezebb lesz apu nélkül, de nem lehetetlen. Ahogy te is mondtad, tendencia a válás. Sokaknak sikerült már egyedül, miért ne sikerülne épp neked?

Sok sikert kívánok! Írj, mi van veled!