Miért KÖTELEZŐ családot alapítani?

A társadalomnak van egy ilyenfajta elvárása, de attól függetlenül sokan nem teszik ezt. És kötelezőnek nem kötelező.

Akik kipipálandó feladatként tekintenek rá, azoknak semmiképp sem szabadna családot alapítani.

Aki azzal jön, hogy majd meglátod 60 évesen, hogy milyen egyedül vagy, mert nem alapítottál családot, annak egy idézettel válaszolnék: "Ha az embernek gyereke van, az még nem garancia arra, hogy az látogatja is… távolról sem az."

Akinek olyan a személyisége, hogy mindenkit elmar maga mellől, az így is, úgy is egyedül marad öregkorára.

az ember és az állat is ugyanolyan, ami a szaporodást illeti. Az az egyed, amelyik nem hajt mindenáron arra, hogy replikálja önmagát, az valahol evolúcióellenes.

Na ez az, ami nem sablonszöveg.

Persze a dolog, nem ilyen fekete-fehér, hogy aki nem akar családot az egy genetikai csőd, de valahol tudod belénk van kódolva, hogy igen, nőni, növekedni, okosodni, szaporodni. A legalapvetőbb az ember életébe. Én boldog vagyok, hogy anyámék alapítottak családot. Néha nem tűnnek boldognak, de azt hiszem szarabbul élnének, ha nem lennénk én meg a tesóm nekik. Na, ne emódkosj meg lázadozz, ez a társadalom így működik, de szíved joga kilógni a sorból, a kutyát nem érdekel, ha agglegény/vénlány maradsz.

Hiába írják, hogy nem szorítanak pisztolyt a fejedhez meg nem kötelező, valahol mégis csak társadalmi elvárás.

Szerinted akik itt írják neked, hogy majd egyedül maradsz öregkorodra, azok miért teszik? Mert őszintén, tiszta szívből aggódnak érted? Dehogyis! Tulajdonképpen burkolt fenyegetés, hogy élj úgy, mint mi, hogy könnyebben fel tudjunk címkézni.

Egyébként szerintem sokakba annyira bele van nevelve a munka-férj/feleség-gyerek dolog, hogy komolyan eszükbe sem jut, hogy ők nem ezt akarják. Mert beléjük nevelik, hogy akarják ezt. Akkor is, ha nem teszi őket boldoggá.

Ha másként él, akkor nem tudnak mit kezdeni vele. Tudod, milyen nehéz egy emberrel más dolgokról beszélgetni, minthogy mi van a hétköznapokban? Én úgy érzem, hogy a többség élete eseménytelenül zajlik. Ha gyerekük is születik, az csak nekik nagy dolog. Másnak nem jelent semmit. Gondoljatok bele, ebben a pillanatban meghalt és született valaki, és nekünk semmi nem változott tőle. Én szeretnék valami olyat kezdeni az életemmel, ami nemcsak egy szürke fejezet egy szürke ember életéből, hanem valami nagy és érdekes dolog, valami lélekemelő.