Miért akar sok nő ennyire fiatalon gyereket vállalni?

Utolsó, azért ne általánosítsál már nagyon megkérlek. 21 éves vagyok, egyetemre járok a babám mellet és képzeld, apa nélkül, egyedül nevelem. Nem akartam én egyáltalán magamhoz láncolni. A pénzt sem követelem, nem fogok olyan után futni, aki még csak annyit sem kérdezett miután megszületett a fia, hogy na mi van? Éltek? Pedig bármikor megkereshetne, ha akarna.

Szóval, lehet, hogy téged elhagyott anyukád, de légyszíves ne vegyél minden fiatal édesanyát vele egy kalap alá.

Hát én nem látom ezt, amiről írsz. Az egy dolog, hogy valaki 22 évesen kijelenti, hogy pár éven belül babát akar, de általában nem sikerül. Mert nincsenek olyan körülmények. Én is ezt mondtam 20 évesen, hogy már 24-25 évesen anya szeretnék lenni. Hát csak közben rájöttem, az nem úgy megy, legalábbis ha nem nyomorba akar az ember szülni...

Az én ismerőseimnél, ahol baba van huszonévesen, általában mind becsúszott baba. Tényleg ritka az, ahol házasságba születik, megtervezetten. Inkább mindenki már 30-on fölül vállal, mert addigra tartanak ott anyagilag.

Egyébként szerintem szomorú dolog, hogy itt vagyok én 23 évesen és bőgnöm kell, ha arra gondolok, hogy mikor lehet saját babám... :( Most is megkönnyezem, mert olyan szarok a körülmények, hogy szinte kizárt, hogy 10 éven belül összejöjjön. Hiába van párom, fél az elköteleződéstől, de anyagilag sem állunk úgy, mert albérletbe hogyan vállaljunk? És a szüleim is azt sulykolják, hogy még eszünkbe se jusson...

Én csak azt ítélem el, ha nincs semmilyen háttér. Nincs munkám, nem baj, szülök egy gyereket majd a szüleim/párom szülei eltartják. Bekamuzom, hogy milyen szegények vagyunk, egyedül nevelem és még segélyt is kapok.

Aztán jön ide kérdezni, hogy "csak gyest, meg csalási, meg segélyt, meg lakhatási támogatást kapok, lehet még igényelni valamit?"Ez a gondolkodás számomra undorító.