Hogyan kezeljem a helyzetet (rányitottam a szüleimre)?
Azért mert nincs zár az ajtón már nem kell kopogni??
Ti fiatalok ezért panaszkodtok,hogy nincs egy perc magánéletetek a szülők miatt,meg sosem kopognak,de ti ki vagytok mindenen akadva.
Tessék egyet nevetni,és lapozni egyet.
Majd ha anyud is rád nyit,akkor mondhatod neki,hogy "na anyu,most egálban vagyunk..én is láttalak,te is láttál.."
Úgy tűnik most jött el az ideje, h rádöbbenj, a szüleid is emberek; nő és férfi, nem pedig csak anya és apa.
Viselkedj úgy, mint előtte, elvégre nem történt semmi rendkívüli.
Nem, mi a párommal mindig becsuktuk zárral az ajtót.
Egy szavam nem lenne. Sőt, örülnék neki, ha ők is követnék a példámat. Egyébknt apum és anyum nem alszanak évek óta egy szobában, ergo abszolute nem gondoltam volna, h ez lesz. Évek óta nem is tudok olyanról, h együtt aludtak volna.
Ne támadjatok már! Anyumnak idegesít inkább ez a nyitottsága. Ő gond nélkül cserélt anno előttem betétet, nekem ennél nagyobb intim térre van szükségem, ennek megfelelően viselkedem. Sőt a fürdőszoba ajtót is én követeltem ki, mert nekik még arra sem volt szükségük, neki ma sincs szüksége zárható ajtóra.
Remélem értitek a problémámat...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!