Anyukám halála után labilis idegállapot. Mit tegyek, hogy ismét megerősödjek lélekben?

Anyukám december elején halt meg. Úgy érzem, és mások szerint is így van, hogy jól bírtam, mert nem akartam összezuhanni (végzős egyetemista vagyok, az egyetemre koncentráltam). Apukám nincs, csak egy fiútesóm. Fokozatosan kezdtem kiadni magamból a fájdalmat, de csak úgy magamban, a külvilág fele nem mutattam, hogy mit érzek. Most viszont kb. 2 hete pokol az életem. Nem tudom miért, de folyamatosan keresek valamit tudatalatt szerintem, amin rágódjak, ami miatt aggódjak. Nem tudok felszabadulni, csak egyedül a párom mellett érzem magam biztonságban. Komolyan úgy érzem, hogy minden percben szükségem lenne az ölelésére, hogy a karjaiban tartson,cirógasson egyedül így vagyok képes megnyugodni. Emellett szinte egész nap ingadozik a hangulatom, másodpercekre elfog a düh a világ iránt. Ez nagyon rossz így, olyan mintha nem tudnám irányítani az érzéseimet. Minden erőmmel küzdeni akarok az ellen, hogy ne legyek depressziós esetleg, szeretnék túljutni ezen az idegállapoton. De annyira kivagyok, hogy nincs kedvem kimenni sétálni se, attól tartok ott az utcán bármelyik percben sírva fakadok. Szeretném visszakapni a régi önmagam:(