Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Meghalt az anyukám, hogyan...

Meghalt az anyukám, hogyan tovább?

Figyelt kérdés
Édesanyám egy héttel ezelőtt meghalt. Tegnap volt a temetése, hosszan tartó betegség miatt ment el. Elég sok alkoholt fogyasztott és hiába mondtuk neki hogy ez lesz a vége, soha nem hitt nekünk és nem is érdekelte sajnos. Már 4 hónapja kórházban feküdt, mikor is születésnapom után két héttel feladta a mája a szolgálatot és elaludt. Most 3-an maradtunk, apukám a húgom és én. Hogyan lehet ezt az elviselhetetlen érzést túl élni, Néha jól érzem magam, néha pedig úgy érzem széthasad a szívem. Anya 50 éves volt még csak, én most 24 vagyok a húgom 20 apukám pedig 51. Egyszerűen nem tudom ha talán jobban figyelünk rá akkor ez nem így történik, annyira végtelenül szomorú vagyok és ahogy most is írom ezeket a sorokat olyan mintha egy rossz álom lenne. Vége lesz ennek az elviselhetetlen fájdalomnak valaha, nagyon rosszul vagyok. Ha valaki volt hasonló esetben, ő mit csinált, apukám még nehezebben viseli úgy érzem. Kilátástalan az életem most úgy érzem, pedig nem vagyok egy szomorkodós típus, de nem tudom hogy valaha képes leszek-e még szívből nevetni, vagy érezhetem-e jobban magam.
2012. ápr. 14. 19:02
1 2
 1/16 anonim ***** válasza:
93%
Részvétem :( Én még 12 sem voltam, amikor elvesztettem anyukámat. Sosem fog a fájdalmad teljes mértékben megszűnni, csak hosszú idő után enyhülni. Én azt tanácsolnám, hogy így együtt hárman vészeljétek át a következő időszakot. Ne fojtsátok el magatokban, amit éreztek, beszéljetek róla. Idővel majd újra belefeledkeztek a mindennapokba és megtanultok nélküle élni.
2012. ápr. 14. 19:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/16 anonim ***** válasza:
85%

Szomorú amikor valaki ilyen hamar elveszíti az anyukáját Megkérdezted miért iszik ? mi elől menekül bódult állapotba?

Ha valaki italhoz, droghoz nyúl az valami elől menekül. Valamivel nem tudott megbirkózni. Sirasd el, még nagyon friss a fájdalom, de tovább kell lépni , tenni a dolgodat és támasza lenni a húgodnak is. Mondj egy imát, ha vallásos vagy, ha nem akkor csak gyújts egy gyertyát. Megnyugtat

2012. ápr. 14. 19:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/16 anonim ***** válasza:
95%

Soha nem lehet elfelejteni, pláne, ha szoros volt a viszonyotok. Én évekkel anyukám temetése után is úgy vagyok, hogy át kellene szaladni, elmondani neki valami érdekes dolgot. Az eszem tudja, hogy nincs, az érzés kap el.

Én hetekig nem is vettem tudomást, hogy nincs többé.Ment az élet tovább, mert dolgozni kellett. Akkor szakadt fel minden bennem, mikor elmentem az elárvult lakásba rendet tenni, összepakolni. Onnan vittük kórházba, ahonnan nem jött már haza. És akkor, látva a keze nyomát, az utolsó foglalatosságait, hogy nem tudta, hogy utolsó napjait tölti otthon, a papucsa, a hálóinge...akkor szakadt fel bennem minden, és bőgtem órákig. Ne akarjátok elfelejteni! Az a jó, ha él bennetek.

Lelkifurdalásotok ne legyen, felnőtt ember volt.

Lehet, hogy most vad dolgot mondok, de elképzelném, hogy apukád fiatal még, talál egy barátnőt, s megismeritek egy harmónikus otthon, család érzését megint.

Fontos, hogy hárman összetartsatok, s apukátok érezze, hogy támaszkodhat rátok. Korod miatt valószínű a te feladatod, hogy átvedd az asszonyi szerepet, már ami az otthon bensőséges hangulatának megteremtését jelenti.

Ha gyermeketek lesz, az élet tele lesz aggódással, izgulással, felelősséggel. Erre fel kell készülni, el kell fogadni, sajnos meg kell szokni.

Vigasztalódát mindhármótoknak!

2012. ápr. 14. 19:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/16 anonim ***** válasza:
100%
Ne okold magad, amiatt, ami történt. Anyukádat nem tudtátok volna megmenteni, ha ő maga nem akart segítséget kérni, kigyógyulni az alkoholfüggőségből. Csak azt tudom mondani, hogy bár elfelejteni nem fogjátok soha anyukádat, de idővel nem lesz már olyan sajgó ez a fájdalom. És igen, leszel még igazán boldog. Igazságtalanság lenne, ha nem így lenne, hiszen még nagyon fiatalok vagytok mindhárman.
2012. ápr. 14. 19:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/16 anonim ***** válasza:
100%
Nekem 21 évesen halt meg, nehéz volt, 11 év eltelt, 2 éve szültem és nagyon rossz most, annyira hiányzik és sajnálom, hogy nem játszhatnak az unokájával.
2012. ápr. 14. 19:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/16 anonim ***** válasza:
100%

Szia!

Részvétem nekem is :( Az én anyukám 6 éves koromban halt meg. A mai napig nagyon hiányzik. A fájdalom csak idővel fog enyhülni neked is de most még nagyon friss az emléke. Sírd ki magad nyugodtan, ha a barátaid hívnak menj el velük, hogy egy kicsit jobban érezd magad, látogasd meg a sírját ha ettől megnyugszol. Az én apukám sem fogadta el a mai napig. 20/L

2012. ápr. 14. 19:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/16 anonim ***** válasza:
100%

Részvétem. Nagyon sajnállak. :(


Egyrészt a halála előtti sok pokol miatt, amit elszenvedtetek miatta - egy alkoholista a családban nagy csapás -, másrészt a gyász miatt, ami most kedződik. Vége lesz a fájdalomnak, ne aggódj. A gyász normál esetben max. 1-1,5 évig tart, és az eleje a legrosszabb. Idővel csillapodik, és érzelmi hullámzások várhatóak: egyszer rosszabb, egyszer jobb, aztán a végén már a hullámzás is egyre ritkább lesz.


Menj ki a temetőbe, gyújts neki gyertyát, beszélgess vele, meséld el neki, hogy érzed magad, sírj nyugodtan. Ha valaki azért megszól vagy kinevet, hogy temetőben nyílvánosan sírsz, az nem százas. Hol ne sírjon az ember, ha már ott sem? Vagy keresd fel a neten a virtuális temetőt és tedd fel oda a mamit, ott is meg lehet emlékezni róla, idézetet írni, gyertyát gyújtani neki.


www.gyertyagyujtas.hu


Sírjál, ha sírnod kell, dühöngj, ha haragszol rá (a harag a normális gyász része). Nem szabad belesni az álszent csapdába, hogy halottról jót vagy semmit, mert ez a szöveg megakadályozza a normális gyászt, és nem segít, csak árt. Lefojtja azokat az indulatokat, amelykenek a felszínre kell jutniuk és ki kell égniük azért, hogy te a gyász után távobb tudj élni.


Ilyenkor bámit is ír az ember, nem sokat ér, tudom. Csak tippeket adok, hátha valami neked jó ezek közül.


Keresgess a neten gyász-oldalakat, van, ahol van olyan felület, ahol ki lehet írni magadból a fájdalmat. Tudtommal létezik Anonim Alkoholista oldal is, és vannak olyan csoportok hol az alkoholista szülők gyerekeit segítik.


Ha úgy érzed, hogy a gyásszal nem boldogulsz, ha nagyon fáj, akkor pár hónap múltán, max. fél évvel a mami halála után azt ajánlom, hogy keress fel egy pszichológust vagy egy pszichiátert, aki segíteni tud neked a gyász feldolgozásában. Nem gyógyszer! Az csak akkor, és csak nyugtató éjjelre, ha nem tudsz aludni (a gyászban lehet olyan szakasz, amikor szinte álmatlan az ember).


Ha szereted a filmeket, ha úgy érzed, hogy segítenek neked, akkor keress olyan témájúakat, amelyek úgy érzed, hogy klappolnak a helyeztre és segítenek. PL. nagyon klasszis darab az Szerelem hullámhosszán (Álmatlanul Seattle-ban az eredeti címe), ahol egy férfi elvesztette a feleségét, és a kisfiával maradt egyedül, meg a mély gyászával.


Van egy nagyon kiváló darab, mindig szoktam ajánlani, de német, nem tudom, hogy otthon is megjelent-e már. Tavaly télen a címe. (Im Winter ein Jahr) Ez is nagyon jó, de kemény, és nagyon méyen felkavaró film.


Mindenre érvényes, hogy csak annnyit szabad engedni, amennyit bírsz. ha nem bírod a filmet, amit választasz, nem szabad erőltni.

Azért ajánlom a filmet, mert többek között magam is ezt használom a gyászra (elvesztettem az egész családomat), és a mély gyász idején az ember sokszor kélptelen koncentrálni, tehát pl. az olvasás jóval nehezebben megy, mint egy film megnézése. Én koncentráció-problémák esetén azt szoktam csinálni, hogy eredeti hangra kapcsolom a DVD-t, és magyra vagy német feliratra, mert azt kénytelen vagyok olvasni, akkor is, ha véletlenül érteném az eredeti szöveget, és ez az olvasás olyan, mint egy madzag: segít koncentrálni és nem elveszni a filmben.


Jó hatással van a zenehallgatás is, a rajzolás, vagy mandafestés, bármi, ami kifelé és elfelé viszi belőled a sok-sok fájdalmat és a többi érzelmet, ami most kavarog benned. ha pl. neked a fizikai aktivitás segít, akkor vágj fát, vagy fesd ki az egész házat apuval és a tesóval, vagy menj el úszni, futni. Bármi jó.


Lélekben veled vagyok és fogom a kezedet. :) Nyugi, minden rossznak vége lesz egyszer!


Szia! :)

2012. ápr. 14. 19:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/16 anonim ***** válasza:

Szia!

Az en anyukam ket hete halt meg,szinten alkoholt fogyasztott,szinten negy honapot volt korhazban,csak neki pluszban agydaganata volt es abba halt bele,de mar a maja mondta fol a szolgalatot szoval az miatt is.28 eves vagyok,van mar egy fiam,harom eves.Testvereim is vannak,de sajnos egyikkel sem talalkozhatok,kulfoldon elnek,illetve ertelmi fogyatekos az egyik.apukam nem beszel velem evek ota,ok anyuval elvaltak mar regen.Egyedul nevelem a fiamat,mint ahogy egyedul neztem szembe a temetessel es mindennel.

Anyukam 52 eves volt,es nagyon szoros volt a kapcsolatunk.Nagyon szeretem ot.a parom is szakitott velem es munkamat is elveszitettem,mikor meghalt anyu.Borzaszto nehez volt.DE

En mondom neked van kiut,az elet megy tovabb,megnyugszol es eszreveszed hogy mostantol mas lesz minden,de jo is lehet ha azza teszed.Harcolj magadert,hogy van miert elni,es orulni,en sem adtam fol.Es tegnap kaptam munkat,es megigertem magamnak hogy rendbe teszem az eletemet.En sokszor ugyerzem,anyu velem van,es segit.En hiszek istenben,es szamtalanszor ateltem az eletem soran csodakat,amivel nyilvanvalova valt szamomra a letezese.Ha tudok segiteni,irj,akar privit,fogadd oszinte reszvetemet,es kivanom hogy boldog tudjal lenni,hogy anyukad is buszke lehessen rad.

2012. ápr. 15. 12:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/16 A kérdező kommentje:
Köszönöm szépen a vigasztaló szavakat, sikerült végig sírnom az egészet. Most többnyire engem a séta nyugtat meg, órákat tudok csak sétálással tölteni és csak nézek magam elé. És megyek, megyek. Tudom, hogy az élet megy tovább és ez tudatosul is bennem, de egyik pillanatban úgy érzem belehalok a fájdalomba, azután pedig hirtelen jobb lesz és úgy érzem igenis túl élem. Baromi nehéz, és annyira soknak tünik az a 1-1,5 év. El sem tudom képzelni milyen lesz a holnapom, nemhogy még 1 év múlva. Az volt itt a baj, hogy anyukámat nem érdekelte, hogy mi lesz vele, és az sem hogy mi lesz velünk. Mindezek ellenére nagyon jó volt a kapcsolatom vele és az elejétől a végéig mindig látogattam a kórházban. De hogy miért nem hitte el, ezt nem tudom felfogni, mondták neki sokan hogy legalább a lányait nézze, de ő azt mondta hogy őt már semmi nem érdekli, ugyanis dédimamám, akit a világon a legjobban szeretett 1 évvel ezelőtt halt meg és aznap megmondta, hogy ő megy utána és tényleg így történt. Annyira hihetetlen az egész... Kilátástalanság, szomorúság, magány és boldogtalanság azok a szavak amelyek most jellemeznek engem.
2012. ápr. 15. 14:18
 10/16 anonim ***** válasza:

Szia!

Őszinte részvétem!

Anyukám most lesz egy éve, hogy elment, 60 éves volt, de nagyon nem tudok okosat mondani!

Találtam egy szép számot nem tudom, segít e.


http://www.youtube.com/watch?v=A1VDnpuLON8



"Édesanyám felnézek az égre, Ott látok egy fénylő csillagot.

Szívemet a fájdalom szorítja, Édesanyám ugye te vagy ott?


Látod talán milyen az életem? Ne fájjon a szíved jó anyám.

Ne hullajtsd a könnyeidet értem, Úgy hiányzol Édes anyukám.


Fényképedről mosolyogsz te felém, Néha-néha beszélek is hozzád.

Két kezemmel simogatlak téged, De nem simogatsz vissza jó anyám.


Tudom én,hogy nem hagytál el engem, Itt ragyogsz fent s vigyázol reám.

Imátkozom én a JÓISTENHEZ. Áldjon téged ÉDES JÓ ANYÁM!!!!!!"

2013. jan. 18. 16:17
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!