Sziasztok! Szerintetek, ha valaki nem kerül kontakktusba emberekkel akkor abba beleőrülhet? Gondolok itt pl. arra, hogy egy albérletben él teljesen egyedül. Annyiból áll a napja, hogy bemegy a munkhelyére/suliba nem nagyon beszélget, csak ott van, aztán hazajön, bulikba nem jár el, családi házba nem jár haza, barát/barátnője nincs.
Igen, bele lehet. Az egyik rokonunk is így járt, amikor 40-en túl rájött, hogy nincs családja, és nem lesz gyereke, öngyilkosságot is megkísérelt, és depresszió miatt leszázalékolták. Pedig jogász volt, okos, szép és tehetséges.
2012. ápr. 12. 22:46
Hasznos számodra ez a válasz?
12/16 anonim válasza:
Kb.8éve élek egyedül albérletben.Legelőször haverok,buli,fanta életmód volt.Elvetettem a sulykot,nagyon sok rossz történt ebben az időszakban:megloptak,fenyegettek,testi erőszak,amit el tudsz képzelni.Lelkileg padlóra kerültem,3évre elzárkóztam a külvilágtól,csak neten beszélgettem,magamat elemeztem.Nem dolgoztam,a minimum pénzem megvolt.Aztán volt 1-2kapcsolatom,de irtóztam a gondolattól,hogy valakivel egy lakásban legyek.Az a lényeg,hogy összeszedtem magam,és most 8év után mondom azt,hogy elegem van az egyedüllétből.Szerencsére van már 1éve egy kapcsolatom,és először érzem azt,hogy vele szívesen élnék együtt,nem idegesít ha egy légtérben vagyunk.Ha ez nem lenne,már megbolondultam volna hogy egyedül vagyok.Nekem sokat segített mindig is a net,mert sok dolog van ami leköt ezen keresztül.
2012. ápr. 12. 23:01
Hasznos számodra ez a válasz?
13/16 anonim válasza:
Attól függ,milyen alkat vagy.Nekem vannak olyan ismerőseim,akik szeretnek egyedül lenni és így is tervezik az életüket.Fura mód velük jól kijövök:)Viszont én ennek pont az ellentéte vagyok.Még nem éltem egyedül,nem is fogok.Volt 2 év az életemben,amikor nem jártam sehová,fogalmam sincs,hogy bírtam ki.Most 1 ember felvette velem a kapcsolatot és ez egy igazi áldás nekem,hogy néha van kivel,hova elmennem.Amúgy szerintem a magányba könnyen bele lehet őrülni,főleg,ha egy rossz család,vagy rossz környezet vesz körül.Sokat számít ez.Egy rossz családnál még az is jobb szerintem,ha az ember egyedül él.Bár én egyiket se választanám.Úgy tervezem,hogy majd a párommal költözök össze(ami majd lesz:D).Eszem ágába sincs egyedül lakni.Még csak meg sem próbálom.
2012. ápr. 12. 23:07
Hasznos számodra ez a válasz?
14/16 anonim válasza:
12-es, mintha én írtam volna.. Velem is hasonló dolgok történtek és ezért bezárkóztam, csak otthon érzem jól magam, egyedül. Családom nincs, egy-két barátom van, de inkább csak telefonon tartjuk a kapcsolatot. Egyik küzülük állandóan próbálja megértetni velem hogy ez így nem jó, de nem tud az én fejemmel gondolkodni és már egyre jobban idegesít, már szinte zaklatásnak érzem a megkereséseit és győzködéseit. Így előbb-utóbb még egy baráttal kevesebb lesz..
Remélem, idővel azért változni fogok, de per pill nekem így jó.
2012. ápr. 13. 08:11
Hasznos számodra ez a válasz?
15/16 anonim válasza:
"Az, hogy nincs senkije és hiányzik, hogy legyen egy párja az embernek, valójában csak egy beprogramozott dolog. A páros élet társadalmi elvárás"
Ez nagyon tetszik, mert azt hittem csak én gondolom így. Én konkrétan társfüggőknek tartom az embereket és ezt gondoltam akkor is, amikor még nem láttam Csernusnál egy ilyen címet.
Azt gondolom, az emberek hajlamosak üresek, érdektelenek lenni és e lelki űrt ezt egy másik emberrel akarják pótolni.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza:
válasza: