Más nem utálja, hogy a családjával lakik?

Lassan iparággá lehetne fejleszteni az elköltözni vágyó ifjoncok befogadását.

Nem, én nem utálom. Egyedül élni viszont kifejezetten utálnék.

Szüleim szolgálati lakásban laktak, anyám takarító volt. Gimibe jártam, és 16.30kor mehettem ki megcsinálni anyám melóját, mert ők a hegyen voltak. Közben otthoni melót is nekem kellett megcsinálni. Tesóim verekedtek, apám ivott, állandóan üvöltöztek. Nem volt külön szobám. Amikor leérettségiztem, el kellett mennem dolgozni, 3 műszakba, segédmunkásnak. Ugyanúgy mennem kellett takarítani, ha nem délutános voltam. A fizetésemet le kellett adnom, pénzt sosem kaptam a takarításért. 19 évesen megismertem a mostani férjemet, 20 évesen elköltöztem otthonról/egy kosárkával/, sosem panaszkodtam, de ezerszer, milliószor jobb sorom lett.

Hát utálni azért nem utálom, holott nálunk sem egyszerű az élet, de kajára, meleg szobára, tisztálkodásra nincs gondom. Persze nagyon szeretnék már saját életet de még kicsit odébb van...

én is utáltam. kb mindenbe beleszóltak, egy teát nem tudtam megfőzni az okoskodás nélkül, állandóan cseszegettek, kibeszélték mindenféle idegennek a privát dolgaimat, amikor volt egy kis szabadidőm egyfolytában ugráltattak és ha nem rohantam azonnal akkor én voltam a szemét. Elköltöztem. Most nyugi van, viszont hónap végére egy fillérem se marad és egyfolytában a legolcsóbb kajákat veszem mert egyedül kifizetni a számlákat nem túl olcsó dolog. Mérlegelj. Neke dmelyik éri meg jobban. Az ha nyugalomban vagy de be kell osztani a pénzt nagyon vagy otthon de akkor megoszlanak a költségek és ki vagy téve csomó mindennek?

én mint már mondtam utálok itthon élni anyámmal aki ordibál minden szarért, de nem csak otthon hanem az utcán is pl.:megigazítottam a polómat mert ki volt húzva és ott mindenki előtt elkezdett ordibálni hogy öltözzek vissza mert hideg van...mindenki látta mit csinálok csak anyámnak nem tűnt fel semmi de azért ordibál....jó tudom neki sem könnyű az élet 3 gyereket nevelni....de süket azért még nem vagyok...nincs olyan nap amikor ne ordibálna.....leginkább elmegyek edzésekre meg a városba a barátaimmal majd este nyolckor hazaérek....amúgy meg hogyha nincsenek barátaid ilyen körülmények között akkor tulajdonképpen egyedül vagy...én szinte mindent a barátaimnál töltök(szilveszter, szülinapok,iskolai szünetek,stb)...én már minden távolságtartó hobbit kipróbáltam csa hogy anyámmal ne találkozzak(falmászás,biciklizés,stb)...és a legjobb hogy a legjobb barátom intézett nekem 2hónapra munkát írországba