Amikor először találkoztatok a mostani párotokkal, szerelem volt első látásra, egyből tudtátok, hogy ő az igazi? Vagy sok év után, barátságból lett szerelem?

A férjem első látásra unszimpatikus volt, vagyis most már úgy gondolom, hogy ez egy fajta védekező-mechanizmus volt a részemről valami ismeretlen és izgalmas ellen, mivel akkor még egy meglehetősen elfáradt kapcsolatban tengődtem. Aztán pár hónap alatt kialakult a dolog, tulajdonképpen a szerelem kialakulásáig nem kellett sok, csak addig, amíg ezt magamnak is be mertem ismerni.

Egyszer volt részem egy első látásra történő szerelembe esésben, addig nem is hittem, hogy van ilyen, de mégis :-) Úgy éreztem, hogy menten összeesek, amint belenéztem a szemébe. Remegett mindenem, mint a kocsonya, és ez éveken át kitartott... aztán elmúlt ez is. Azóta még egyszer éreztem úgy valaki iránt, hogy amikor megláttam, mintha villám csapott volna belém. De az később kiderült, hogy nem szerelem volt, csak szimpla vágy...

Én a férjemet a munkahelyen ismertem meg,egy helyiségben dolgoztunk.A legjobb szó akkor ez volt."ÓÓÓ de utálom azt a palit" Ő is így volt velem.Ha nem volt kötelező,nem is szóltunk egymáshoz,bár nem szívattuk egymást,és nem ártottunk egymásnak.Egyszerűen unszimpatikus volt.

Majd úgy alakult,hogy egy munkán több hónapig ketten dolgoztunk közösen.Nem mi akartuk,így osztottak be minket.8-10 órán keresztül csak beszélget az ember,és több hónapokon át beszélgettünk.A végén rájöttem,hogy hatalmas szíve és humora van.Egyre többször élveztem a társaságát.Észrevettem a szépségét is,pl: nagyon szép szürkészöld szeme van..Lassan ő is felfedezett bennem olyan dolgokat ami neki nagyon bejött.Hát így kezdődött.Idén lesz 12 éve,hogy boldog házasok vagyunk..

már amikor belibbent a megismerkedésünk helyszínére, feltűnt, h jóképű, magas, szép szál legény.

aznap este már smároltunk is bőszen. :)

kicsit sokat "balettoztunk" mire végérvényesen egy párt alkottunk, de megérte.

ha minden jól megy, akkor ő lesz gyermekeim apja :)

nekem nem nagyon menne az a barátságból szerelem. vagy rögtön mint potenciális férfi tekintek rá, vagy sehogy. mert nekem nagyon érdekes az, amikor sok év barátkozás után rádöbben a két fél, hogy húúú, mi most egymásba szerettünk. persze ebből is lehet sírig tartó szerelem, csak én nem hiszek benne.

A vonaton láttam meg, előttem ült, nekem háttal és rajzolt. Már az elején kiszúrtuk egymást. Én néztem ,hogy ő mit rajzol ő pedig érezhette, hogy figyelem, mert folyton felém nézet. Mikor leszálltunk a vonatról velem tartott. Szimpatikus volt számomra, és segített vinni a csomagomat. Nem szerelemnek indult egyikünk részéről sem. 3 hónap után kezdtünk el járni.

Azóta is együtt vagyunk.

Nálam nem volt szerelem első látásra,és nem is ismertem előtte. Egy diszkóban találkoztunk először. Én a barátnőkkel,ő a haverjaival járt. Be vallotta hogy már régóta kinézett magának,érdekes én soha nem vettem észre! Futott pár kört mire beadtam a derekam,de akkorra már én is szerelmes lettem!

Ennek 6éve,és van egy gyönyörű 2éves kislányunk!:-)

Már 3 hónapja ismertük egymást amikor megbeszéltünk egy randit, aznap este elmentünk kávézni, sétálni. Bár már előtte 3 hónappal tudtuk, hogy nagyon sokban hasonlítunk még egyikőnk sem érzett semmit a másik iránt.

A második randinál összejöttünk, akkor már csókolóztunk is. De ekkor sem voltunk még szerelmesek, párom 1 hónap után mondta, hogy szeret, akkor én még csak vonzódást éreztem, nekem kellett még +1 hónap.

Azóta eltelt 2,5 év és már jegyesek vagyunk. Jövőre lagzi. :)

22/N