23 éves az fiatal még? Olyan öregnek érzem magam sokszor.

Én is annyi vagyok.

Öregnek még azért nem érzem magam, inkább kezdem magam már felnőttnek érezni. Most ez így lehet hülyén hangzik, de így visszagondolva most tudatosul bennem hogy már 20 évesen is felnőttnek hittem magam, közben meg még nagyon gyerek voltam, és talán az utóbbi 1 évben ért meg bennem valami. Persze még most is fiatal vagyok, gyanítom 25-30 évesen meg azt fogom mondani hogy 23 évesen is milyen gyerek voltam, pedig felnőttnek hittem magam...Nekem nincs kapcsolatom, és én inkább úgy érzem ahhoz vagyok "öreg" hogy egyedül legyek ennyi ideje. Azt mondják fiatalon kell élni, tapasztalatot gyűjteni mert testileg ilyenkor van a toppon az ember, és én annyira nem tudok kialakítani semmi kapcsolatot, az idő meg megy. Nem mondom hogy öreg vagyok, mert 30-40 évesen sem öreg valaki, de pl van akinek ennyi idősen már gyerek van, vagy együtt élt már valakivel, nekem meg sehol semmi.

L.

Én egészen 32-33 éves koromig 18-20 évesnek éreztem magam lelkileg. Nem szellemileg, hanem lelkileg.

Aztán történt egy nagy változás az életemben, nagyon sok ember ellenem fordult, rossz kapcsolatban éltem, aztán egy még rosszabba kerültem, szóval minden összejött. Rendesen éreztem, hogy lelkileg megtörtem, megöregedtem. nem tudom, meddig maradt volna fiatal a lelkem, ha ezek nem történnek. Ezen sokszor gondolkodom. Illetve azon is, hogy van-e innen visszaút. Majd ha egyszer jobbra fordul az életem, a lelkem is változik-e, vagy már ilyen öreg maradok?

De Te még fiatal vagy ehhez. Még könnyebben változhat jobb irányba a lelki állapotod, mint nekem.

36F

Nem sokkal éreztem magam másabbnak mint most 26 évesen. 23 éves korom körül kezdtem érezni, hogy kezdek felnőni, lecsillapodni.

26 N

Én most leszek annyi idős, ahány évesen anyukám engem szült (szóval 25). Igaz, hogy nekem is van már gyerekem, de nekem akkor is fura. Anyukám most is nagyon fiatalnak néz ki, régen is mindig csinos, fiatalos volt, de ahogy mondjuk elnézem a régi képeket, amikor én a kezében vagyok kisbabaként, ő sokkal felnőttebbnek néz ki, mint ahogy én kinézek most. Vagy pl. anyukámat sose láttam az ágyon ugrálni, én meg a mai napig szoktam néha :D

Amúgy meg szerintem az az öreg, aki annak is érzi magát. Engem kicsit megrémít, hogy pár hét, és már 25 éves leszek, viszont egyáltalán nem érzem magam öregnek, sőt :)

Nem sokkal vagyok fiatalabb nálad (21 vagyok), de én meg túl fiatalnak érzem magam. Azaz, ez elég fura, mert dolgozom, párommal élek, felnőttes életet élek, mégis még sulis vagyok (fősuli), apám ingatlanában lakunk és az ő cégénél is dolgozunk. Ez amolyan köztes állapot, amit nagyon nem szeretek, gyereknek érzem magam, hogy apucitól függök... De néha meg vágyom a régi bulikra még tizenéves koromból... Aztán arra jutok, hogy végezzek már a sulival, költözzünk saját házba, házasodjunk, sokasodjunk, hogy végre igazán felnőttnek nevezhessem/érezhessem magam.

Érdekes dolgok ezek. :)