Munkanélküli lett a férjem, nagyon kikészültem lelkileg, hogyan éljem ezt meg?
Jó állásunk volt mindkettőnknek,a hitelünket is ennek megfelelően vállaltuk be pár éve,két gyerekünk van.
A férjem főnöke hirtelen felmondott neki másfél hónapja sok év után,mert bedőlt a vállalkozása a válság miatt és most a bejelentett bére alapján kapja a munkanélküli segélyt ,másfél hónapja nem sikerült munkát találnia még.
Én őrlődöm,nem alszom,folyamatosan kérdezgetem a férjemet ,hogy mi lesz így velünk,ő már azt mondja neki sem könnyű,de lehetetlen elviselni,hogy minden percben csak kérdezgetem,mondom és mondom,aggódom és aggódom.
A szüleim igen jó nyugdíjjal és megtakarítással rendelkeznek,adtak is az elmúlt másfél hónapban anyagi segítséget,amit természetesen később mindenképpen visszadunk.
Nagyon szégyenlem a szüleim előtt,hogy tőlük kértünk segítséget,hogy a számláinkat be tudjuk fizetni,ezt sohasem hittem volna,mondták is ,hogy bár megtehetnék,adhatnának még bőven,de igenis keressen a férjem munkahelyet,álljunk meg a saját lábunkon.A férjem egy ismerőse külföldön dolgozik több éve már megbeszélte ott,hogy a férjemet rövidesen kiviszi magával ,kb egy hónap múlva,bár biztosra mondta,de ez sem 100 % és addig is mi lesz még velünk,már így is tartozunk a szüleimnek.
Lehet,hogy velem van a baj én élem meg irreálisan szorongva a jelen helyzetet és pszichológushoz kellene fordulnom?
"kösd le ezt az energiádat,keress másodállást, segíts a férjednek munkát keresni, takaríts a szüleidnél."
Úgy keresek viszonylag jól,hogy heti 60 órákat dolgozom.
"Lehet, hogy el kell viselnie,hogy lesz aki majd helyette megmondja a frankót,meg a tutit,de gondolom valamihez értett,amit eddig a saját maga főnökeként "
Valamit félreértettél,beosztott volt nem főnök,már azt mondta arra is képes,hogy segédmunkás lesz az építőiparban,ha nem talál munkát a szakmájában.
"8.vagyok,3 diplomával,2 felsőfokú nyelvvizsgával,amiből az egyik angol, nem találok szerződéses állást."
Jól tükrözi a jelenlegi lehetőségeket amit írtál.
A férjemtől azt várom talán,amit úgyis képtelen lenne teljesíteni ,hogy nyugtasson meg,hogy minden helyrejön,hogy ne tart örökké ez a mostani állapot,eleinte mondogatta is,hogy ne aggódjak,nemsokára megoldódik a helyzet,volt is egy jónak ígérkező munka,vártuk,hogy majd értesítik ,mert bíztatták,majd mikor végül már ő hívta fel őket,hogy akkor biztos e,akkor azt mondták,hogy most nem ,majd talán később.
Úgy érzem,hogy kezdek kicsit bekattani a bizonytalanságtól,kétségbeesésétől,tisztába vagyok vele,hogy baj van velem,az a fajta típus voltam mindig,aki ha éppen nem is volt semmi gondja,akor addig gondolkozott amíg nem talált valamit amin rágódhat...na most mit kezd egy ilyen típus(akit megkímélt az élet idáig,elkényeztetett gyermekkor,anyagi jólét)ha egyszer valós problémával találkozik az életében ?
A fejlesztésre szoruló gyermekem jövőjén szoktam a legtöbbet merengeni,aggódni idáig.
"tanulság,hogy legyen tartalék,ami elég fél-egy évre"
Igen bátran vállaltuk be a hitelünket,mert nem is számoltunk ilyesmi lehetőségével.
Nem szoktunk felesleges dolgokra költeni,folyamatosan ahogy tudjuk rendezgetjük be a házunkat.
Amin lehetne spórolni az leginkább a gyerek fejlesztése,ami elég nagy összeg havonta.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!