Más családokban is a kisebb gyerek mindenből kevsebbet kap?

Kedves 12 eves kerdezo! A testvered 16 eves, tehat mar abban a korban van, amikor egy szulo mar tobb mindent megfog engedni neki, mint oltozkodes, szorakozas, mivel mar az eletkorulmenyei masok, mint a tied, tehat mig te novesben vagy, altalanos iskolaba jarsz, a testvered mar nagyobb, fejlettebb generaciohoz tartozik, ahol mar a koranak megfeloen tobbet fog igenyelni. Ez nem jelenti meg azt, hogy most mindent megadnak a szulok, de altalaban torekednek arra, hogy amit megtudnak adni, biztositani, ami szukseges is a szamara azt megadjak, s elkepzelheto, hogy te is amikor 16 eves leszel, akkor hasonloan fogjak a szulok kielegiteni az igenyeidet, ha nem viszed azt tulzasba, es nem az akkor mar 24 eves testveredet fogod celba venni ujra, hogy mit kapott, mennyit, hova engedtek el stb..

Nem szep amikor egy gyermek feltekeny, de sajnos ez minden csaladban jelen van, s ugy erzem, hogy ez hiba, hiszen te is 12 evesen, nem illo,hogy a nagyobb testveredet nezed, s mar a szuleidnek a neveleset kritizalod.

Ezt én cáfolom!

Két fiam van. 19 és 16 évesek. Nálunk a kisebbik a követelőző és az állandóan elégedetlen. Neki kikötései vannak azzal kapcsolatban milyen márkájú ruhát viseljen, a számára megfelelő élelmiszer mindig rendelkezésére álljon, és első szóra megkapja azt amit szeretne. Mivel bérből és fizetésből élünk, így képtelenek vagyok kielégíteni ezeket az igényeket, így általában duzzogás lesz a vége. Mindezek ellenére szerencsés embernek érzem magam, hogy a jó Isten adott egy olyan gyermeket is aki egy kicsit Más szemszögből látja ezt a világot. Értelmi sérültsége lévén ő beéri az apróságokkal is és ugyanolyan örömmel tud örülni mintha azok a legnagyobbak lennének.

Kedves Kérdező!

Elárulom neked annak idején én sem kaptam új ruhákat. Nálunk az volt a szokás, hogy a családon belül a kinőtt ruhákat megörököltük azonos nemű unokatestvérektől és boldogan, szó nélkül viseltük.

A mai világ viszont nagyon megváltozott... meglátásaim szerint egyre rosszabb lesz....

Az hogy nálatok mindez hogy működik és kinek van igaza azt így látatlanban nem tudjuk megítélni. Én kíváncsi lennék az Anyukád állásfoglalására is! :))

12:35

En ezt nem igy latom, hiszen hasonloan kulonbozo koruak a gyermekeim.

TEljesen maskeppen fogod kielegiteni az igenyuket, hiszen az altalanosban meg kevesebb kell, de mar a gimnaziumban tobb, hiszen mar egy masik korosztaly. NEm mondom azt, hogy markas ruhak, halom szamra, de itt mar torekedsz arra, hogy a gyermekednek ne legyen kisebbseg erzese, tehat itt mar megfogod venni a dragabb ruhazati cikkeket, mig az altalanosban, a kisebbnek nem, mivel meg novesben van pl. EGy gyereket lehet nevelni, es meglehet neki magyarazni dolgokat, ehhez idore van szukseg, de fontos, hogy a kicsit jobb belatasra birjuk azert, hogy ne legyen lelki serult, hiszen egyebkent, mint a kerdezo, aki bemagyarazza azt onmaganak, hogy nem szeretik a szulei, holott nagyon szeretik, de nem feltetlen fogjak megadni azt, amit ker, mivel a szulei, tehat jogukban van eldonteni, hogy mit, mikor fognak megadni!

Kivételeznek vele, ne foglalkozz vele.

Nekem is megkeserítette az egész életemet ez a dolog, bár anyám a húgommal kivételezett.

Én soha nem sminkelhettem, nem festhettem a hajam, nem járhattam normális ruhákban, nem fizettek nekem SEMMILYEN hobbit, nem főzhettem anyám konyhájában, és soha, semmiért nem kaptam dícséretet, miközben a húgomat már akkor abajgatták azért is, amit nem csinált jól.

20 évesen kivertek a házból hogy k. vagyok, mert fél éves kapcsolat után a páromnál mertem tölteni a hétvégét.

Azóta a húgom sminkel, hidrogénszőke fejjel jár, minden nap új ruhát kap, ki van nyalva a kis feneke, szinte otthon sincs.

Én meg 21 éves fejjel kezdek hobbi után keresgélni, nem semmi, mi?

Amíg csak ennyiben nyilvánul meg a kivételezés, ne foglalkozz vele, mert feleslegesen idegesíted magad :)

Én a nagytestvér voltam, és pontosan az volt, hogy a húgom kapott mindent, én alig-alig. Ő ha kitágtotta a száját, mindene megvolt, én meg mondani sem mertem.

Felnőttként: most valahogy úgy alakult az élet, hogy ő elkezdi "törleszteni" a sok pluszt, ő abban a városban maradt ahol a szülők is, hát minden a nyakába szakad. Persze, ez már nem annyira tetszik neki, de a helyzet adott.

Én azt nem érezném normálisnak, ha ugyanúgy bánnának egy általános iskolással mint egy középiskolással.

Persze egyenlőség van: ha majd egy év múlva a nővér festeni akarja a haját meg a barátjával aludni, akkor azt meg kell majd engedni a 13 éves kicsinek is?