Létezik az, hogy egy szülő még csak nem is sejti azt, ha a gyerekét agyba-főbe szekálják az iskolában?

Sajnos igen. Én egyszer szóltam, el lett intézve azzal, hogy "Ne hallgass rájuk", ha tanár b*sztatott, akkor meg "Ő a tanár, ő felnőtt, neki van igaza!"

Törődni kéne azzal a gyerekkel, mert felgyűlik benne a sok sérelem, és v.mi hatalmas hülyeséget fog csinálni!

21/L

12. vagyok...

Engem egyébként meg pont a szüleim miatt piszkáltak gimi (8osztályos) első pár évében, mert baromira nem akartak hagyni önállósodni, és az orvos!!!! anyám annyira túlféltett az allergiám miatt, hogy nem volt hajlandó egyedül elengedni gólyatáborba, meg 8.-ban amikor nem működött a telefonom osztálykirándulás alatt (de más telefonjáról fel tudtam őket hívni), képesek voltak hazavinni kocsival, csak mert "aggódtak", amikor semmi bajom nem volt, és látták, hogy milyen ciki nekem...

na, kb. 2x szóltam nekik emiatt, hogy miattuk szekálnak, mármint hogy azért, mert nem engednek önállósodni, és tényleg sokkal később önállósodtam, mint a többiek (7.-ben úgy kellett kikönyörögnöm 13 évesen, hogy ne kocsival jöjjenek értem, hadd menjek tömegközlekedéssel... amikor a többiek rég azzal jártak, meg mindig percre pontosan tanítás után ott kellett lennem a suli előtt, nem engedték meg, hogy ott maradjak beszélgetni, alig engedtek el egy délutáni programra is stb.)... na, akkor nemhogy elgondolkodtak volna rajta, hanem jött az, hogy nekik ne mondja meg pár taknyos, hogy hogy neveljék a gyereküket, meg lehetne annyi eszem, hogy nem foglalkozom velük... de hát azért mégiscsak nap mint nap össze vagyok velük zárva meg be kell illeszkednem, de ez nem jutott el az agyukig. Azt már utána nem is említettem, hogy a szintén részint miattuk bekövetkezett pszichés köhögéses betegségem miatt meg az asztmám miatt is piszkáltak (de az asztam miatt is igazából azért, mert csak mert nehogy befulladjak, jöttek velem gólyatáborba, és nem hagytak nyugtot)... mondjuk ahogy értünk, komolyodtulük, nk, a gimis évek végére ez abbamaradt, de addig kínszenvedés volt. Egy csomó szülő úgy reagálja le, hogy miért foglalkozol velük, LEHETNE TÖBB ESZED... azt várják el, hogy egy tini legyen annyira tisztában az öntudatával és az értékeivel, mint egy felnőtt, amikor ez messze nincs így... gyakran még azt sem tudják, mit akarnak az életben, kik ők valójában, csak be akarnak illeszkedni abba a bizonyos társaságba...

szóval ha ezt nézem, megértem, hogy egyes gyerekek miért nem a szüleikkel beszélik meg (főleg mert gyakran pont a nevelésből ered, amiért cikizik őket).

Vagy nem akarják észrevenni vagy nem érdekli őket.

Engem is bántottak általánosban (csúfoltak, megvertek, elvették a dolgaimat). Amikor otthon elmondtam közölték, hogy én a tanulással foglalkozzak ne mással. Van ilyen.

Egyet tehetsz: próbáld megvédeni a lányt.