Miért baj az, ha egy nőt eltart egy férfi?

Sajnálatos módon a mai Magyarországon (részben a gyenge életszínvonalnak köszönhetően)nagyon sok nagyképű,irigy egyszóval rosszindulatú ember van.

Szomorú de el kell viselnünk :(

Hát lehet hogy nem leszek nálad népszerű, de azért írok, hátha közelednek az álláspontjaink:

Úgy vagyok vele, hogy nem nagyon érdekel, ki tart el kit, mindenkinek saját dolga, hogy a saját életét hogyan alakítja. Ha valaki munkával keresi a kenyerét, az az ő dolga, ha meg talál valakit aki eltartja, az meg megint az övé...

"Manapság".

Igen, manapság alakul ki ez az életvitel, a régi időkre nem volt jellemző. Nem azért, mert régen minden nő munkahelyen dolgozott, hanem mert nem tartották el... igaz, hogy nem volt munkaviszonya, meg fizetése, nade ő adta a családi hátteret, gondozta a 4-5 gyereket, háztájit, háztartást... kitett ez munkában annyit, mint amit a férfiak vállaltak pénzkeresőként. Úgyhogy eltartottnak nem lehetett őket nevezni.

Gondolom cikiz Téged egy - két nő, akinek negatív véleménye van Rólad. Ne foglalkozz vele. De hogy mi válthatja ki belőlük?

Jómagam egy harmincas éveinek a közepét taposó nő vagyok. Sokáig szingliként éltem, világ életemben dolgoztam. Most is dolgozom kicsi gyerek mellett főállásban és saját vállalkozásban is. Nem könnyű ez sem, hidd el. Igen, vágynék én is elmenni kozmetikushoz, fodrászhoz hetente, szoliba kétnaponta, masszázsra, konditerembe...de ennyi meló mellett tényleg nincs rá esélyem, még futni is csak hetente egyszer jutok el, ha letettem a gyereket aludni.

És nagyon irritál, mikor felmegyek az általam könyvelt kozmetikába, viszem a bérjegyzékeket, a javítandó számlákat, stb.. és jön egy olyan lány, nő, akin igenis látszik az, hogy jól, kipihenten él, dekoratív, extravagáns és: észrevehetően lekezelően néz rám, süt belőle a felsőbbségtudat. Na akkor kérdem én Tőled, ez miért van? Ez mire jó? Én gratulálok neki, ha sikerült olyan fickót fogni, aki állni tudja az ő életvitelét, de miért is kezeli le azt, akinek ez nem így alakult akár önszántából, akár mert nem is akar így élni?

Azt meg még hozzáteszem, hogy én ugyan nem tartom magam szépnek, úgyhogy nemigen lett volna egyébként sem ilyen kapcsolatra esélyem, de akiket ott a kozmetikában látok lányokat, azok is messze állnak ám a szép fogalmától. Max jól mutat a ruha, a smink. (Nade attól, hogy a napon barnulok a gyerekkel a játszótéren meg fodrászhoz is havonta egyszer megyek, sőt nem telik a legdrágább butikos cuccokra, attól én még ápolt vagyok, és művelt, nem topis, szakadt, piszkos, úgyhogy kicsit nehezen viselem bárki lekezelő magatartását!)

Összefoglalva: nem kellene gyűlölködni egymás ellen. Én így élek, te úgy. Vagy azért, mert így akartuk, vagy azért mert így alakult.

Én tényleg nem tudnám elképzelni az életemet egy férfi mellett így, de valószínú ez azért van, mert 15 éve dolgozom. Ha 20 évesen nem munkával, hanem másabb életvitellel kezdtem volna, lehet más volna a szemléletem, nem tudom.

Ne haragudj, de bepöccentem a soraidtól:

"attól, hogy van rá pénze, ideje és nem utolsó sorban igénye"

Tudod, azért más is igényes, attól, hogy nem telik ilyenekre, vagy esetleg feleslegesnek tartja.

Én pl. a kondira azt mondom, hogy ok. nagyon kellene és jó lenne. Még egy-egy alkalommal a szaunára is. szoli is jó lenne. Nade semmi kényszert nem érzek arra, hogy ötcentis körmöm legyen flitterekkel. Nagyon tetszik... másokon. Az én kezem ápolt, formára reszelt és színtelenre vagy pasztellre festett körmökkel és kész. Nekem meg így jó. Akkor most én igénytelen vagyok? Mert nem megyek fodrászhoz, kozmetikushoz hetente?

Na nem írok többet, pontozz le, ha jól esik.

Lehet benne írígység is,de nem feltétlen az anyagiak miatt.Az a n ő uis.aki ideje nagyrészét divatszalonokban,fitnesstermekben stb.tölti minden bizonnyal nagyon ráér.Nem kell neki a háztartás,gyereknevelés mindennapos gondjaival küzdenie,és sokszor önző,és lenézi azokat a nőket,akiknek nincs módja és lehetősége,úgy élni,ahogy ő.

A kérdésfeltevésedben van egy rész: " nem utolsósorban igénye".Miért gondolod,hogy annak a nőnek,akinek nincs anyagi lehetősége a divatos ruhák stb.megvételére,nincs is igénye rá?

Mellesleg nemcsak a gazdag férfiak tartják el a feleségüket,hanem - hála a munkanélküliségnek - a kiskeresetűek,szegények is.

Örülj,hogy Téged eltart a férjed,és becsüld meg a szerencsédet,és kívánom,hogy később se juss a másik táborban élő nők sorsára.

Szia!!

Sajnos egyértelműen azt kell mondjam,a nők nagy többsége irigyli,hogyha a mai Magyarországon egy nőnek lehetősége nyílik arra,hogy ne kelljen dolgozni,de mégis biztosítja számára a kényelmes,és izgalmas életet!Tudod,az a helyzet,hogy az lenne a normális,ha ez fenntartható lenne világszerte,és a nőnek valóban csak a családra,a gyermeknevelésre lehetne koncentrálni,illetve arra,hogy emellett nő tudjon maradni!Tudod,nekem úgy alakult,hogy másfél éve nem dolgozom,és engem is a párom tart el!!Megélünk a fizetéséből,jut is utazásra,meg kajára,cipőre is...persze nálam az a helyzet,hogy külföldön élünk...amikor kiköltöztem hozz,nem tudtam az adott ország nyelvét..a munkavállalás sem egyszerű itt,így nem is tudtam azóta munkába állni!Meg az igazat megvallva nem érzem itt jól magam,és szeretném,ha idővel továbbállhatnánk!!Szándékosan nem szeretnék részleteket írni,ezért ne haragudj!Szóval a lényeg,hogy mindezek ellenére én itthon elvégzem a házimunkát,mosok,főzök,bevásárlok...ami nem elégít ki ugyan,de most ez van!Be kell valljam,abban az esetben,ha dupla,vagy háromszor ennyit keresne a párom,akkor is lenne igényem arra,hogy dolgozzak,csak éppen a saját terveimet,elképzelésemet valósítanám meg..és nem egy droidként beállni százak mellé a sorba!Ennek ellenére a jelenlegi állapotom bűntudatot kelt bennem,pontosan az általad leírtak miatt,a mások elvárásai és irigysége is befolyásol az érzéseimben!!És sajnos nekem még nincs is gyerekem,hogy mentségem legyen az itthon maradásra...de mégis azt mondom,ha te meg tudod tenni,ne foglalkozz azzal,hogy a többi mit gondol!!A párod,amikor a lehetőséget felajánlotta,valószínűleg szívből tette,és megteheti!!Megértem annak a hölgynek is a keservét,aki úgy érzi,lenézik,mert neki nincs műkörme,és nincs agyonszolizva...de nem minden eltartott nő ilyen!!Nekem sincs hosszú körmöm,magam festem a hajam,ha pénzt költök,ritkán vásárolok magamnak,inkább a párommal közös élményeket szeretem megélni,közös nyaralás,egy-egy vacsi,vagy PUB-ozás!És persze nálam az eltartottsági állapot nem is lesz állandó!!De ha valaki megteheti,az az ő saját magánügye,nem azzal kell foglalkozni,hogy neki miért jó,és nekem miért nem,hanem arra kell törekedni,hogy nekem is,így vagy úgy,de egyszer nagyon jó legyen.

Szerintem a kérdező nem plázacica, azzal ellentétben, ahogy előttem sokan gondolták. :)

Alapvetően szerintem nem baj, ha egy nőt eltart egy férfi. A baja a nőnek lesz, ha majd kirúgja a pali. Vagy ha majd megkapja és a fejéhez vágja, hogy ő tartja el, amikor veszekednek. Na akkor tényleg neki lesz baja. Mellesleg különbség van aközött, hogy miért tartja el. Mert mondjuk gyesen van, vagy azért mert a kisasszony nem szeret dolgozni...

Egyébként az is egy nagyon buta nő, aki azt irigyli, hogy a másik csajszi nem dolgozik, a milliomos pasija eltartja (vagyis inkább kitartja) és kozmetikushoz, szoliba, vásárolgatni ját... Hát én megtehetném, de nem szeretek ilyen helyekre járni. A műköröm se tetszik. Ez van. De azért az ilyen pasikat is meg lehet nézni, úgyhogy ha hozzám vágnák se kéne...

Én voltam gazdag pasikkal, olyanokkal akik az eszük jogán kerestek jól. És mindegyik nagyon örült az én munkámnak, és mondhatom büszkék voltak arra, hogy milyen ügyi vagyok. És egyikük se tartott volna el egy plázacicát, mert nem szeretik a buta nőket. Úgyhogy szerintem itt az ész kérdés dominál.

Persze lehet, hogy van olyan nő, aki nemcsak hogy is mondjam "divatos" de esze is van, viszont ő tuti dolgozni fog, és nem egy agyatlan menő kocsis pasassal fogja eltartatni magát. Szerintem egy beképzelt és ostoba gazdag pasinál nincs borzasztóbb.

30/N

Én egészen más szemszögből közelíteném meg ezt a kérdést. Lehet, hogy nem minden esetben lesz baj belőle, ha egy nő eltartott és szinte az összes szabadidejét arra fordítja, hogy ápolt legyen, de az esetek többségében sajnos igen. A mai kor hozta magával azt a jelenséget, hogy nincsenek tartósan együtt élő párok, a párkapcsolatok kb 80% felbomlik hosszabb, rövidebb idő után. Ha egy nő évekre kiesik ma Magyarországon a munkaerő piacról, ne adj' isten még 40 év fölötti is és esetleg alul képzett, akkor bizony nagyon nagy esélyt látok az összeomlásra, ha hirtelen magára marad. Több nőt is ismerek, aki amikor egy ilyen típusú kapcsolat után magára marad, teljesen életképtelen és bajba kerül. Ismerek okos nőket, akiket szintén eltart a párja, de ők nyelveket tanulnak szabadidejükben, tanfolyamokra, képzésekre is járnak. Nem csak a külsejükkel vannak elfoglalva. Nekik jó esélyük van a talpon maradásra egyedül is, de azok, akik ezzel nem számolnak, bizony nagy "arcra hullás" lehet, ha esetleg bekövetkezik a szakítás.

A másik, amit az ilyen típusú kapcsolatokban tapasztalok, hogy csak addig kellemes, kényelmes, amíg minden a férfi igényei, elképzelései szerint történik. Abban a pillanatban, mikor valamiről eltérő vélemény merül fel a pár között, számtalanszor megalázó mondatok hangzanak el az eltartó szájából.

Mielőtt bárki azt gondolná, irigység van a soraim mögött, elmondom a saját és a barátnőm példáját. Mindkettőnket eltartott a férjünk, miután szültünk 2-2 gyereket. Én 10, a barátnőm 18 évet volt otthon, mint eltartott. mindketten biztosítottuk a család és a férjek kényelmes hátterét, éltük a középosztálybeliek életét, nem voltak kenyér gondjaink. Én ezt-azt azért tanultam közben, a barátnőm "csak" a család körül ugrált folyamatosan. Mindketten elváltunk különböző okokból. A barátnőm azóta nem talál munkát, tengődik és nekem is sokkal nehezebb a helyzetem így, hogy kevés a tapasztalatom, pedig a barátnőmnek és nekem is van diplomám.

Ezeken kívül is van még egy rizikó faktora az ilyen kapcsolatoknak. Mi történik akkor, ha valamilyen okból (betegség, munkahely megszűnése, vállalkozás becsődölése, stb, stb) miatt hirtelen összeomlik a férfi anyagi bázisa?

Én ezért tartom kicsit agyatlannak (magamat is beleértve) az olyan nőket, akik ezekkel a dolgokkal nem számolnak, nem gondolkodnak el ilyen helyzetekről.