Csak én vagyok "hisztis", vagy más szerint is gyanús a szitu?

A történet a következő:

A férjem másoddiplomába fogott. Van egy kolléganője, aki érdekes módon szintén most kezdett, ugyanazon a fősulin, mint ő. A nő jó ideje elvált, most egy kollégájukkal kavar. Már korábban is szóvá tettem, hogy nem tetszik nekem ez a helyzet, mert voltak félreérthető szituációk(pl azt mondta a párom, hogy nem kellett a kolléganőt hazavinni suli után, utána meg azt mondta, hogy sorompót kapott. Az meg arrafelé van, ahol a csaj lakik.). Ha szóba hoztam, akkor a kedvesem a fejemet akarta leharapni, hogy ne bántsam, az ő kolléganője tetőtől talpig tisztességes.

Tegnap tanácsadásra vittem a babánkat, férjem tanulmányi szabin van itthon. Észrevehetően óvatosan rákérdezett, hogy mikor hozom haza a kocsit, mert neki is lenne útja. Kiderült, hogy a kolléganőhöz kellene felmenni, mert nem ért egy statisztika példát!! Az is kiderült, hogy vasárnap beszélték meg telefonon (amiről én nem tudtam). Láthatta rajtam a kedvesem, hogy nem tetszik nekem ami kiderült. Végülis nem ment fel hozzá, mert délutánra értünk haza a babával, addigra a hölgyike \'rájött\' a példa megoldására. Sztem meg hazaért az élettársa.

A férjem szerint megint túlmagyarázom a helyzetet. Láthatóan terelve morgott este, meg persze a szokásos vállrángatás. Még ő van megsértve. Én meg hajnal kettő óta nem alszom, rágom magam, hogy most én magyarázom-e túl a helyzetet, vagy tényleg ráhajott ez a nő? Ha nem, akkor minek hívogatja még vasárnap is? És miért nem mondta a férjem, hogy beszéltek?

Ha meg tényleg kavarnak, akkor viszont kitalálna valami terelő dolgot, pl. a munkahelyére kell beugrania és nem mondaná ki, hogy ehhez a nőhöz megy fel.

Szerintetek?