Ti mit tennétek a férj helyében?
Este ment volna haza, de még az utolsó vonatot is lekéste.
A feleség nem érte el (nincs mobilja) és végigaggódta az éjszakát, még kórházba is telefonált.
A nej reggel elérte és ultimátumot adott: ha nem ér haza nyolcra, akkor ők elmennek (másfél éves a gyerek).
Nem tud hazaérni, a feleség pakol.
Mivel lehetne a nőt kiengesztelni.
(megcsalás nem történt, a férj az anyjánál aludt)
"A férj ígér valamit, gondolom a nej ezen nem hepciáskodott."
Ha elment a vonat, akkor nem feltétlen a férj a hibás - attól függ, hogy miért késte le a vonatot.
"A férj nem is elérhető."
NEm mindenhol van telefon.
"Én elgondolkodnék azon, hogy ha ennyire fontos a férjem számára az adott szó, akkor a gyűrű az ujjamon komoly-e, vagy az is annyit ér."
Vélelenek vannak, függetlenül a gyürütöl.
"Aki nem tartja be amit ígér, és nem is kér korrigálás (egy százassal lehet fülkéből is telefonálni!) az szerintem megbízhatatlan."
Sok helyen - föként vidéken NINCS telefonfülke, illetve ahol van, ott nem müködik.
"Ha meg én késném le az utolsót, minimum, hogy az ELSŐVEL hazamennék."
Itt arról van szó, hogy a férjnek ELÖBB kéne hazaérni, maint ahogy az elsö vonattal lehetséges.
Ez itt egy megyeszékhely van telefonfülke és százas is volt a férjnél.
Haverral volt, nem dolgozni. Egyenlőre lebeszéltem a barátnőmet az összepakolásról, kértem hogy beszéljen a férjjel.
Ja a haver az anyuka albérlője.
Pardon a kevés infó miatt.
Hát ha a haverja miatt nem ment haza, akkor jogos. Én is megtettem; hirtelen mi lettünk a legfontosabbak.
Egy családos férfinak fel kell állni és hazamenni. Főleg hogy nem az első alkalom volt. Megértem a feleséget.
Engem a férjem úgy tudott kiengesztelni, hogy bizonyított. Minden délután munka után eljött hozzánk, foglalkozott a gyerekkel és velem is. Azóta is jár el, de egyrészt megbeszéljük, hogy mikor; másrészt ha nem tud időben hazajönni, küld egy sms-t/felhív.
A ferj most ne tegyen semmit, tehat menjen haza, bizonyitani tudja azt, hogy aludt!
Itt valojaban nem ez a problema, hogy lekeste a vonatot, itt az elozmenyek a baj, hogy miert jutott ide ez a kapcsolat, hogy 1 orat kesik, es az asszony pakol, tehat ha ezert pakol, hadd menjen, megerdemli az asszony!
Este nyolcra ígérte magát. Reggel negyed tíz van.
Szerintem ezt akárhogy számoljuk nem egy óra. A feleség átstresszelte/sírta az éjszakát, utána persze hogy dühös.
Férj helyében? BEtartanám a szavam vagy ha már nem tudom értesítem a párom. Mert felelősség terjes ember vagyok.
Szerintem is jogos, ha már többször eljátszotta ezt a férj s lese sz@rja a feleséget akkor nem késöbb kell javítgatni s menjen a feleség. Ő tudja/érzi bír-e vele így élni.
DE! Ha már annyira stresszelt, sírt, kórházat hivogatott akkor felhívhatta volna az anyóst is. Hisz tudta, hogy ott volt a havernál s este is ott lehet.
Ha én ennyire agódok fügetlenül az anyós-meny viszonytól felhívnám ott e a férjem. Akkor már csak szimplán mérges lehetnék de nem látnék rémeket pl: megcsal, elgázolták, részegen kizsebelték/megverték stb.
Kérdező!
Sajnálom a barátnődet. Tudom hogy mit érez! Bár nálunk az játszotta a fő szerepet hogy ivott azért nem jött sosem haza idejében. Inkább haverozott és kocsmázott minthogy velünk legyen.
Persze, persze szép dolog hogy megbeszélik de ha ez nem az első ilyen alkalom volt, akkor feltehetőleg ezután sem fog gyökeresen megváltozni a férj.
A barátnőd pedig vagy tűr az idők végezetéig, vagy változtat.
Én változtattam. Az idő engem igazolt. A mai napig megbízhatatlan, link alak a volt férjem, csak a kocsmázás érdekli. Hiába született az élettársától is gyereke, nem igazán érdekli a dolog, ő folytatja ugyanazt az életet mint amit anno velem.
Az élettársa folyton kirakja de vissza tudja magát könyörögni. Ördögi kör.
De szerencsémre nem én vagyok benne. És a lányomnak sem kell azt látnia hogy kisírt szemekkel várom haza az apját, vagy kiüvöltöm a fél lelkem akkor sem használ semmi.
ja igen és mérhetetlenül boldog vagyok egy olyan FÉRFI oldalán már 8 éve aki valóban értékel engem, aki valóban meg tudja beszülni a szeretetteljes otthont amit mi a lányommal nyújtunk neki. Nem haverozik, nem iszik, semmi káros szenvedélye nincs. Ja de annyi hogy imádja az óriási akváriumát, de hát ez legyen a legtöbb, nemde? És folyton együtt vagyunk, sokat kirándulunk. Soha nem bántam egy percre sem hogy elváltam anno.
Másik eset:
Unokatesóméknál 3 gyerkőc van. elvileg fél 6-os vonattal kellene hazaérnie a férjének (ja 4-kor végez tehát odaérne vígan a 10 percre lévő állomásra). De érdekes módon rengetegszer lekési.... ha hívja unokanővérem, nincs bekapcsolva, vagy nem veszi fel.
Ilyenkor az unokatesóm már tiszta idegbeteg, mert tudja hogy hol van... kocsmában leragadt és hulla részeg... sajnos ez van. Előfordult hogy a legutolsó vonatot sem érte el (?) és az anyjánál aludt.
Hiába beszélik meg milliószor, hogy miért hagyja a gyerekekkel egész éjszakára egyedül, nem részletezem de az unokatesómnak van elég baja egészségügyileg, a kicsi meg folyton beteg, sokszor kell vele ügyeletre futni.. szóval... hiába beszélik meg, a férje rendre ugyanazt csinálja. Az unokatesóm már kész idegroncs miatta.
De nem tud változtatni, így fogja leélni az életét, egy megbízhatatlan alak mellett.
Azért írtam ezeket le, hogy lásd két véglet van. Van aki mer változtatni és van aki nem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!