Bár sok már az 'anyós-problémákból', mégis szeretném, ha valaki elolvasná a kérdésemet. Mi a teendő?
Három éve vagyok együtt a barátommal, aki 21 éves.A gond az, hogy egyke, és bár az anyukája rendes velem, meg viszonylag jól megvagyunk, sok dologba beleszól, ami a mi kapcsolatunkra is kihat..
(Konkrét példákat nem szeretnék hozni, mert lehet, hogy valamelyikük olvasná az oldalt, és nem szeretnék konfliktust.)
Összefoglalva: Megszabja a barátomnak, hogy mikor érjen haza tőlem, hogy nálunk aludhat-e, stb..az a legrosszabb, hogy nem is kifejezetten megszabja, hanem csak \\\'megkéri\\\', a barátom viszont mindig eleget akar tenni ezeknek a kéréseknek, ami helyes, meg nagyon jó, hogy ilyen viszonyuk, de mégis sokszor úgy érzem, hogy az én szavam semmit nem ér.Mindent előre meg kell beszélnie otthon, így nekem is kb. egy héttel előre \\\'be kell jelentkeznem\\\', hogy találkozhassak vele, és olyankor pedig nem lehet eltérni a napirendtől, ritkán lehet olyan, hogy spontán itt alszik, akármi.Szintén rosszul esik, hogy volt már pár helyzet, amikor a barátom anyukája és az én véleményem eltért, és a barátomnak döntenie kellett (nem mi, hanem a helyzet kényszerítette bele), és az eddigi esetekből tanulva az eredmény 80%-20%, az anyukája javára.
..Emiatt aggaszt az, hogy ha később esetleg még komolyabbra fordulnak a dolgok (két éven belül tervezzük az összeköltözést), akkor az anyukája a kelleténél több dologba fog beleszólni, és ahogy (egyelőre) ismerem a barátomat, nem mellettem állna ki.Nagyon öntörvényű és szabad jellem vagyok kiskoromtól fogva, nem vagyok ahhoz hozzászokva, hogy más emberek irányítják az életem, ezért félek, hogy ebből később sok bajom származhat még ebben a kapcsolatban, viszont a barátommal minden egyéb tekintetben nagyon jól megvagyunk, kiegészítjük egymást, éppen ezért nem szeretném elhagyni.
Szerintetek van esély arra, hogy javulnak a dolgok? Egy ennyi idős férfi még képes legalább egy picit változtatni? Vagy törődjek bele, hogy nem vagyok fontos? Mit kellene csinálnom? (Kiegészítésképpen csak annyit, hogy nem akarok uszítani, természetesen elismerem, hogy anya csak egy van, meg ő az első, de azért úgy gondolom, hogy attól még, hogy valaki szereti az anyját, még ellentmondhat olykor neki..és messzire költöznénk, másik országba.)
válasza:
válasza:Ha a barátod anyagilag nem független, nehezen fog ellentmondani az anyjának.
Egyébként pedig, ha ilyen tipusú is, a legrosszabb döntés, ha te költözöl majd hozzájuk. Annál egy 30 nm-es albérlet is jobb!
Nem hiszem, hogy az anyagiak miatt hallgatna rá jobban..Egyszerűen úgy érzem, hogy érzelmileg túlságosan kötődik hozzá.
Azt pedig írtam, hogy külföldön tervezzük a jövőnket..Eszem ágában sem lenne oda költözni hozzájuk, még csak egy hónapra sem..Mint már említettem, nagyon önálló vagyok, és ez semmiképpen nem férne bele.
Azért köszönöm a válaszokat!
válasza:Először is gratulálok, mert a párodnál TE vagy a "nagy Ő".
Azért, mert nagyon hasonlitasz az anyukájára.
Amikor már együtt fogtok élni, és főleg nagyon messze, akkor ezek a problémáitok meg fognak szünni. (Lesznek helyette mások, bocs.)
Amig a barátod jobbára az anyjával él közös háztartásban, addig az ebből adódó közös dolgaik miatt kell tudnia illetve kell "meghatároznia" az anyjának, hogy kicsi fia mikor van/legyen otthon.
Pl: rokoni/baráti vacsora időpontja, ahova téged még nem hivnak el, de a párodnak illik ott lennie.
Még nem vagy családtag, vendégnek számitasz.
Fontos, hogy a barátod mondja meg mindig az anyjának, hogy mit tervez, hova megy, mikor jön haza, de ezt eldöntött tényként, mint információt közölje. Ne az édesanyja határozza meg neki, hogy elmehet akkor és oda. Ha ez az utóbbi helyzet van, akkor ideje leválnia a párodnak az anyjáról, és a te "irányitásod" alá belépnie.
Ne várd, hogy ezt a leválást nyilt vitában tegye meg. Nem fogja megtenni és nem vezetne eredményre, csak megbántanák egymást. Nehéz ám tudomásul venni a szülőnek, hogy a gyereke felnőtt, mert az a szülő öregedését is jelenti. Üröm az örömben.
Van benned kellő bölcsesség, nem féltelek...
válasza: válasza:Ezt a választ tudom én is megerősíteni:
Fontos, hogy a barátod mondja meg mindig az anyjának, hogy mit tervez, hova megy, mikor jön haza, de ezt eldöntött tényként, mint információt közölje. Ne az édesanyja határozza meg neki, hogy elmehet akkor és oda. Ha ez az utóbbi helyzet van, akkor ideje leválnia a párodnak az anyjáról, és a te "irányításod" alá belépnie.
Ha ez nem történik meg az esküvő előtt, akkor utána már nem fog. Erre mindenképpen figyelj, mert ha ennek ellenére bevállalod, keserves életed lesz. Gondolom ismered a történelmi példákat, elég ha Sissy t említem.
Ha addig sikerül Téged meggyőznie, hogy Te és csak TE vagy a legfontosabb a világon, akkor biztos lehetsz benne, hogy jól választottál.
Tapasztalatból mondom, nálunk már pár hónappal a megismerkedésünk után megtörtént a ' leválás', amit az anyja nagyon rosszul viselt. Mondjuk itt nyílt volt az ellenszegülés, talán ezért. Megmondtam a páromnak, hogy addig tartok ki mellette, amíg ő mellettem,és ez nagyon jól működik már hosszú hosszú ideje.
válasza:Szia Kérdező.
Az én barátnőm volt hasonló helyzetben.Olyan eset is volt amikor szeretkezés közben hívta haza a barátnőm fiúját a kedves anyuka(éjszaka).És a fiú rohant haza,mert anya hívta.Annyira anyafüggő volt.A vége az lett,h a fiú elhagyta a barátnőmet.Persze a barátnőm teljesen összetört,de mostanra már másképp látja az egészet.És megköszönte a fiúnak,h így döntött,mer azóta megtalálta azt a fiút akivel sokkal boldogabb,mert az exel valaha is volt.
Köszönöm mindenkinek a választ!
Szerintetek hogyan mondjam el a problémámat a barátomnak hatásosan, de anélkül, hogy azt gondolná, hogy azt akarom, hogy összevesszenek?
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!