Anyukám kijelentése: "nem tartozom felelősséggel irántad! ", ez így van?

Hallottam olyanról, hogy hivatalosan felelős érted anyagilag, ha még középiskolában tanulsz és ha egyetemen nappali tagozaton. Tehát nagyjából 25 éves korodig.

Tanulsz vagy dolgozol?

Nekem ezt nap mint nap a fejemhez vágja... egyébként szerintem meg a jó szülő élete végéig támogatja a gyerekeit, segít, amiben csak kell (persze csak egészséges keretek közt), így várhatja cserébe ő is azt, hogy a gyerek is mindig segítsen, mikor a szülő rászorul. De sajnos a szüleim nem így vélekednek. Mióta leérettségiztem és egyetemre mentem, azaz 2 éve folyamatosan hallgatom, hogy csak egy léhűtő, egy élősködő vagyok a nyakukon, és hogy ha nem tetszik, amit mondanak vagy csinálnak, akkor takarodjak el innen és soha többé ne is lássanak engem. Mikor pedig arról beszélek, hogy fogok saját lakást szerezni később, akkor annyi a hozzáfűznivalójuk: majd megkeresed az árát, ha lakni akarsz valahol (pedig anyámnak a szülei 19 éves korában házat vettek, plusz örökölt is egyet, összesen 3 háza és egy tucatnyi másik ingatlanja van, de soha nem segítene még egy fillérrel sem ilyesmiben, ha kell, egyetem után menjek a híd alá). Ennyit a szülői szeretetről. Azt már megtanultam, milyen szülő ne legyek.

Egyébként amit anyukád mondott, még egész lightos volt ahhoz képest, amiket az enyém szokott a fejemhez vágni néha-néha...

20/L