Ma véletlenül meghallottam?

Igen. Ez egy ilyen világ.

Nekem is azt kell mondanom, hogy sajnos igen. Mindenki kibeszél mindenkit, ez független attól, hogy van-e születési hibád vagy nincs. Egyet tehetsz: leszarod.

Sajnos igen. Az emberek hangoztatják, hogy ne ítélkezz, míg meg nem ismersz valakit, de nagyon sokan csak külső alapján bírálnak el.

Csatlakozom a 2-eskéhet. Nagyívben lekell sza.rrrni! Ezekenek az embereknek a véleményével nefoglalkozz.

hmmm. kedvesek. Sajnos nem meglepő. Én ebben a helyzetben ugyan így éreztem volna, viszont hasznos, ha tudod, hogy ők így vélekednek rólad, legalább tudod, hogy állj hozzájuk. Első felindulásomban valószínűleg odamennék, és elmondanám, hogy köszönöm az "őszinteséget" és hogy próbálnak kímélni és megoldást találni a problémámra, de talán legközelebb együtt okoskodhatnánk ki. Viszont nekem is volt hasonló esetem: előző munkahelyemen nem tetszett rajtam valami, és pofátlan módon szomszédos asztalnál ültek és rólam beszéltek, csak azt hitték, hogy nem hallom, amiért be van dugva a fülem. Csak hogy én láttam, hogy rám néznek és megy a susmus, és kikapcsoltam a zenét. mindent hallottam. nem szóltam, de innentől csodálkoztak, miért vagyuk velük kimért :) Szard le magasról, nem tehetsz mást :(

Azért az nem mindegy, hogy pontosan mit mondtak? Lehet nem bántásnak szánták. Nekem is vannak beteg (mozgássérült, vak, többféle születési rendellenesség, kóros soványság) ismerőseim az egyetemen, szoktunk is róluk beszélni, de sose bántóan, se nem gúnyosan. Inkább furcsállva, csodálkozva, tisztelettel. Vagy fejtegetjük a betegségük okát, ilyenek. Kibeszéljük őket, de nem mindegy milyen hangnemben. Nem lehet, hogy picit mellreszívtál valami ilyesmit?