Már abban a korban vagyok hogy ideje lenne megházasodni pl?

Szerintem semmi gond azzal, ahol tartasz. Neked most legalább van időd karriert építgetni, kiélni Magad.

Én 23 vagyok, és 5 éve ismerem a párom. 2 éve együtt és élek vele és körülöttem már 2 év ismeretség után mindenki el van jegyezve.

Néha már rossz érzéssel tölt el, pedig én nem is akarok még férjhez menni. Tudom, hogy a párommal szeretném leélni az életem és nem fog sokban különbözni a házas élet a mostanitól, de úgy érzem, hogy jobb lesz nekem pár év múlva. A gyerekre sem vagyok még kész.

Szóval szerintem emiatt ne aggód, mindenkinek megvan a ritmusa, és nem biztos, hogy az a legboldogabb, aki a leghamarabb házasodik :)

Azért házasodnál mert mindenki más is házasodik? Mert vajon mit szólnának ha megtudnák hogy neked senkid sincs? Az ilyennek soha nincs jó vége. Ne azt nézd hogy másokhoz képest hol tartasz, ne méregesd magad hozzájuk mert ez nem verseny! Mindenki máshol, más időben találja meg azt a bizonyos embert akibe bele fog zúgni. Ne siettesd!

Amúgy meg nem véletlenül írom amit írok. A szüleim is annak idején azért házasodtak össze mert "már itt volt az ideje" (apám húgáék pl. már a második gyereküket várták, apám meg megijedt hogy ő az idősebb testvér de még sehol se tart ilyen téren, meg gondolom nagymamám is rágta már a fülét, ő meg persze meg akart felelni neki - sajnos). Mert körülöttük mindenki más már megállapodott, így még ha érezték is legbelül hogy ők ketten nem valók egymásnak, kötötték az ebet a karóhoz hogy márpedig itt az ideje megállapodni. A vége egy nagyon csúnya válás lett.

Kedves kérdező!

Ha nem menekülsz előle, biztosan megtalál. Éld csak az életedet, és ne görcsölj.

Figyelj.

Amikor 21-22 voltam,én is ezt láttam magam körül,sok volt osztálytársanak már 1-2 gyerek,de minimum gyűrű az ujján.

volt akkor egy elég komolynak mondható kapcsolatom,reménykedtem hogy eljegyez.

2 év múlva kiderült hogy nagyon nem ő a nagy Ő,nagyon másak az elképzeléseink a jövö illetően.

Most 25 vagyok,van új párom,hálát adok az égnek hogy nem voltam olyan hülye hogy 21-2 évesen gyereket akartam.

Ráér,majd pár év múlva,addigra páromról is kiderül,hogy ő ez az aki tökéletes.

még nem vagy abban a korban hogy házasodj és gyereket szülj.

Élvezd az életet,majd rád talál a szerelem is,és jöhet a többi

nem hinném,h el lennél késve bármivel is,barátnőm idén 30,most lesz az esküvője,ő 3 éve ismerte meg az igazit,így alakult és boldog.Az,h ki mennyire "jutott" szerencse kérdése,semmi egyéb..Van,aki hamar megismeri a nagy őt,van,aki később,tudom,h ez most nem vígasztal,de lehet épp holnap ismered meg álmaid férfiját,csak ne légy pesszimista:)

Kicsi off:azért ne írjunk már úgy a fiatalon házasodokról,mint valami utolsó szenny emberekről,kedves kommentelők...Nekik korábban jött el a lehetőség,ja a fúj,becsúszott gyerek,meg a másik,amíg nem látjátok,h mi van egy-egy kapcsolatban,hogy milyen valójában,rohadtul nem kellene ítélkezni.

Bocsi,csak kicsit személyes sértésnek vettem a korábban néhányotoktól leírtakat...23 évesen,becsúszott baba után házasodtunk a férjemmel,és albérletben élünk mai napig,kb ennyi,amit ti látnátok belőlünk,és a valóság: egyszer nem védekeztünk,aminek tisztában voltunk a lehetséges következményeivel,ami be is jött,de inkább,minthogy évekig várjunk a babára.Két hónappal később megtartottuk az esküvőnket,lagzival,mindennel,mert nagy pocakkal nem akartam már a szervezéssel járó macerát,illetve tudtuk azt is,hha megszületik a kicsi,nem igazán lesz lehetőségünk,önfeledten bulizni az esküvőnkön...Aztán megszületett a lányunk,és mi még mindig albérletben élünk,ennek ellenére mindent meg tudunk adni neki,amire szüksége van,nem is értem,h a kettő,hogyan függ össze(már csak azért se,mert,h fedél legyen a feje fölött,szerintem alapvető szükséglet)...A pénzt meg amit lakáshitel törlesztésre költenénk félretesszük,így sikerült egy elég szép kis megtakarítást összehozni...

Kedves kérdező,tényleg ne haragudj az offért,de iszonyú sértő volt,ahogy egyesek írtak..

"Már abban a korban vagyok hogy ideje lenne megházasodni pl?"

22 éves korban? Igen, feltéve, ha falun élsz 100 évvel ezelőtt.

"én sehol sem vagyok, mert kapcsolatom sincs"

Ha elkezded ezt a dolgot versenyfutásként felfogni, akkor csak görcsölni fogsz és ez végül átgondolatlan döntésekhez vezethet.

Ha az ember kapcsolatban van, a szinglik életét irigyli,

ha pedig egyedül van, akkor meg társat keres. Milyen érdekes!

Amugy meg nagyon fiatal vagy, van időd!

22 évesen hova a jó fenébe rohansz? honnan tudod, hogy a többi lány házassága jó lesz?

az gimis osztályunk idén tölti a 25-öt, van egy pár, még érettségi után jöttek össze, májusban lesz az esküvő. szeretik egymást, örülök hogy megesküsznek, de nekem ez még korai lenne, pedig már én is 4 éve együtt vagyok a barátommal.

nem kell ezt elsietni. én speciel 30 körül tervezem a gyereket, addig szeretnék élni, utazgatni. ha meglesz a gyerek, akkor 3 évig nem nagyon lehet kiruccanni ide-oda, mert macerás.