Kisgyerekkel egyedül maradt anyukák hogyan ismerkedtek?

Anyukám is "elkelt" 2 gyerekkel és apukám is olyan nőt vett el, akinek 2 gyereke van. Engem apukán nevelt, húgomat anyukám.

Apu a konditeremben ismerte meg a későbbi feleségét.

Anyu egy falunapi bálon ismerte meg a későbbi férjét.

Hogy kinek hányadik próbálkozása volt, nem tudom :-)

Utolsó, nem biztos,egy kolléganőm 3 gyerekkel talált magának egy másik kollégát, tök boldogok, együtt élnek régóta.

Egy másik kollégám meg egy 5gyermekes nővel élt együtt, egy sem volt az övé.

Előző oldali anyuka a rapidrandis :)

A társkeresőkön az a baj a gyerekes nőkkel, hogy bunkók. Már a fényképükön is úgy tolják maguk elé a gyereket, mint valami pajzsot, jelezve, hogy nekik a gyerek az első, és rosszabb esetben ezt még a bemutatkozásukban is agyonhangsúlyozzák. Akkor meg mit csodálkoznak, hogy a normális pasik messze elkerülik őket?

Nem azzal van a baj, hogy nekik a gyerek az első, de még a megismerkedés előtt odadörgölni ezt mindenki orra alá egyszerűen bunkóság. És ki akar egy bunkó nőt?

Előttem szóló:

ez ne bunkóság, ez tény. A gyerek lesz az első, ezt kell a társnak elfogadnia.

Persze a kisfiúk ezt még nem érthetik.

Hát én nem vagyok bunkó gyerekes anyuka, nincs a társkeresőn képe fent a gyerekről, és írni is csak akkor szoktamróla, ha kérdeznek.

DE. Az a pasi is bunkó, aki behisztizik azon, hogy egy este hirtelen elköszönök az MSNből hogy bocs de sugárban hány a gyerekem ki kell lépnem, és másnap ezen pörög, hogy milyen hirtelen és fura módon léptem ki...

Úgyhogy nem tolom a gyereket magam előtt pajzsként, de az szerintem minimum elvárható, hogy ha akármi adódik, akkor a pasi ne vergődjön, hanem értse meg. vagy ha nem érti meg, ne írjon rá gyerekes nőre.