Segítség, mi a franc van velem?

Pont ezt látom most én is, kedves 10-es amit te. Hogy okosabb lett volna kötni egy egyességet, hogyha úgy érzem, hogy elgurult a gyógyszer, akkor felemelem a seggem és távozom. Én csak addig tudtam fejleszteni, hogy ha tudtam, hogy olyat mondanék, amit magam is megbánnék, akkor az orrom allá hümmögtem, hogy semmi, semmi. Persze erre kérdezgette, hogy de mi, de mi, aztán mégnagyobb hévvel jött csak amit nem akartam mondani.

Utólag azt gondolom, hogy nem kell mindent megbeszélni, tisztább megegyezni abban, hogy akkor inkább elhúzok, és ha magamhoz tértem jövök. így nincs kínos magyarázkodás, meg orr alá hümmögés, hanem tudja a másik, hogy csend van és majd jövök ha már kititsztult a kép.

Egyszerü a válasz-Szeretett hiány- nem ugy értem hogy nem szeretnek benneteket,hanem hogy nem elég ennyi,még több kell,és nem elég töle,zavaró a nem teljes apa leány kapcsolat,mivel vele érzed hogy öszinte vagy,igy mellette engeded utjára igazán az érzelmeidet is,vagyis ha bárki más okozza is a feszültséget benned,rajta csattan az ostor,mert arra számitasz,ö ismer,ö meg érti a kirohanásodat.

Pedig átestél a ló másik oldalára,ha veled csinálná ezt te meddig birnád?max 1 napig?

Ne legyél annyira biztos benne,hogy az ö szerelme mindent elvisel,akkor talán vissza fogod magad.

Ahogy olvasom a leveleket az az érzésem hogy valami hülye mexikói vagy ilyesmi sorozatot néztetek,és abból ragadt rátok ez a hisztérikus viselkedés ,az csak film,a valósághoz nincs köze.

Tessék többet sexelni,igen is kezdeményezzél,ha többször ki elégülsz ,nyugodtabb leszel,kényeztesd ugy,ahogy szeretnéd ha téged kényeztetnének,meg mutatod neki mire vágyol,és mind ketten csak nyertek rajta.DE nem csak a sexre gondolok.

DE ha ezt nem tudod végig csinálni,akkor az a baj,hogy már nem is szereted igazán,csak még nem akartad bevallani még magadnak sem.

Kedves Csillagfürt!

Feltételezéseddel ellentétben életemben nem láttam még 2 részt ugyan abból a mexikói, argentin, vagy akármilyen sorozatból.

Bármennyire szeretem és tisztelem édesanyámat, sokszor sajnos be kell látnom, hogy nem a legjobb példával járt előttem és ennek köszönhetően olyan viselkedésbeli rossz szokásokat vettem fel, amik mások számára és számomra is terhesek. Nem akarok senkire ujjal mutogatni, hogy más tehet arról, hogy én milyen vagyok, mert felismertem a problémát és változtattam rajta. De tudod ez nem megy ám egyik napról a másikra. Ezeket a rossz szokásainkat időbe telik megváltoztatni, még akkor is ha minden nap ágyba bújunk a kedvesünkkel. Ugyanis nem érzem, hogy szeretet hiányom lenne és abban sem látok túl sok rációt, hogy a szeretetét lepedő akrobatikával kompenzáljam. Természetesen fontos eleme a szexualitás egy kapcsolatnak, de lassan minden párkapcsolati problémára ezt dobják oda, mint megoldás. Hát nem mindenre gyógyír, ha berángatom a másikat az ágyba.

Örülök, hogy neked nincs ilyen problémád, de kérlek ne minősíts másokat akiknek ilyen gondja van hisztérikus álomvilágban élő kielégületlen nyafkának.