Segítség, mi a franc van velem?

Ha minden frusztációdat rajta vered le, ne csodálkozz, hogy egyszer csak nem hív. Képzeld magad az ő helyébe: nagyon ügyel mit mondhat, hogyan mondhatja, hogy nehogy beletaposson a pici lelkedbe!

Aztán majd jön egy lány a szomszédból, aki figyel rá, nem haragszik meg rá minden sz@rért!

Rendezd le magadban! Tudatosítsd, hogy nem akar ő téged megbántani.

Nincs erre varázslat, trükk, amit ha megteszel, elmormolsz akkor minden csodálatos lesz!

Nézz magadba és jöjj rá miért is vagy ilyen hisztérika!

Szüntesd meg az okot! Ha szereted szokj le erről!

Ez már egy nagy előrelépés,hogy felismerted a problémát és nem a barátodat hibáztatod mindenért.

Én azt tanácsolom,hogy amikor olyasmi történik,amit sértőnek érzel és abban a pillanatban rosszul esik,akkor igyekezz elnyomni magadban ezt az érzést és ne mutasd ki a barátodnak,hogy mit érzel.Néhány perc/óra múlva úgyis belátod,hogy megint túlreagáltad a dolgot,de akkor legalább a barátodnak nem okozol fájdalmat és nem kell folyton bocsánatot kérned tőle.

Velem is szokott lenni olyan,hogy egy adott dologra rosszul reagálnék,de olyankor nem verem ki rögtön a hisztit,hanem igyekszem higgadtnak látszani.Egy óra múlva,mikor elszáll a mérgem és a sértettségem,saját magamon nevetek,hogy,hogy tudtam felhúzni magamat ilyen jelentéktelen apróságon.

Mindenképp próbálj változtatni ezen a rossz szokásodon,mert előbb-utóbb a barátod meg fogja unni az állandó sértődéseidet és el fogy hagyni emiatt.

Nem kell mindent annyira a lelkedre venni,főleg ha teljesen biztos vagy benne,hogy szeret.Egyébként néha az ember akaratlanul is megbántja még a hozzá legközelebb állókat is,de az ilyen hiperérzékeny emberekkel,mint te nagyon nehéz bánni.

22/L

Basszus mintha csak magamról olvasnék... Mondjuk én nem csinálom ezt minden nap csak vannak ilyen sértődős napjaim, pl mielőtt megjönne a menstruációm, vagy miután megszűnt. Mondjuk én szedek fogamzásgátlót és szerintem amiatt lettem ilyen érzékeny. Lehet nálad is ez a probléma.

Azt javaslom hogy próbáld meg leállítani magad, ne végy mindent halál komolyan, próbálj meg laza lenni és viccnek felfogni saját magad megsértődéseid. Pl.: Jajj de hülye agy már megint egy ilyen kis semmiségen berágok.

Gondolj bele az életben sokkal nagyobb hibák és problémák is vannak mint egy rosszul megfogalmazott vagy rossz hangsúllyal kiejtett mondat.

Foglald le magad és ne törődj ezekkel.

# 6/8 Időpont ma 12:50

Érdekes amit írtál az apai kapcsolatról. 5 éve vagyok együtt a árommal és apám 2 szót nem beszélt még vele és nem is tervezi. Karácsony utáni válasz levelében megírta, hogy nem akarja a lányát támogatni abban, hogy tönkre teszi az éeltét...vagyis én tönkre teszem az életem. Én már évek óta nem alszom jól. Éjszakánként min 3 szor felkelek hol pisilnek kell, hol innom mert kivagyok száradva. Voltam vér és vizelet vizsgálaton, hogy hátha cukor beteg vagyok,de mondanom se kell, hogy semmi bajom nincs. Az utóbbi pár hónapban elkezdtem szembetűnően őszülni. A párom legkisebb megnyilvánulására is úgy ugrok,mint egy veszett duvad! Tegnap halál nyugodtan megjegyeztem neki, hogy jobb is lenne, ha nem is lenne. Én is állandóan megsértődöm, minden apró szarságon! ÉS ami a legrosszabb, hogy arra még képes vagyok, hogy felfogjam, hogy Én vagyok a rossz,de ennek ellenére elvárom, hogy Ő kérjen bocsánatot, ugyanis addig nem békülök meg amíg ki nem engesztel. Hát totál nem vagyok normális!

Nem tudom, hogy meddig fog ez így működni,mert néha tényleg a puszta jelenléte is kikészít idegileg, és a megkérezi, hogy "Most meg mivan?" máris megsértődök, hogy hogy lehet így megkérdezni? Mondjuk nálunk még rátesz egy lapáttal, hogy manapság kb. 3-4 hetente talál meg csak magának az ágyban...részben meg is értem, lehet fosik, hogy dühömben leharapom :D...megkérdeztem, hogy mirét nem csinálja gyakrabban, azt mondta, azért mert nem kezdeményezek....iylen idegállapotban ne is fogok.

Mellé még az anyagi bizonytalanság is bejátszik,ami engem rendkívül idegesít, hisz gyerek korom óta, ha a bátyám megettea csokiját nekem még a 3/4 tábla megvolt és még én adtam neki. Nem találok munkát, az Ő fizetéséből meg nem élünk meg. Kölcsönök barátoktól orrba szájba, ezt is gyűlölöm...én soha sem kértem, inkább csak adtam.

Frontint veszek be heti 1* 2* mikor szeretném végre kialudni magam, akkor csak hajnali 5 kor ébredek fel egy pisire és ivásra, majd 8kor végleg kipattan a szemem. NEm tudom, hogy mi lenne a megoldás.

23N

Megnyugtat a tény, hogy nem csak én vagyok ilyen:D Néha egy egyszerű kérdés (pl. Hogy aludtál? Mit álmodtál?) megőrjít. Nem is maga a kérdés tartalma, hanem hogy KÉRDEZ. Néha nincs kedvem válaszolni, és ilyenkor csak úgy figyelmen kívül hagyom, mintha meg sem hallanám. Erre megsértődik (jogosan) és elkezd b.szogatni, hogy miért nem válaszolok, aztán én meg kikelve magamból, hogy hagyjon már békén. Régen gyakrabban előfordult, most már azért próbálom visszafogni magam.

Apámmal nekem is rossz a kapcsolatom. Illetve nem is tudom, hogy milyen. Szeretjük egymást, de alkoholista, folyton bánt ha iszik (lelkileg), számtalanszor k.rvázott már le stb. Ha józan, akkor viszont imádom. Ahogy ő is engem. Lehet ez az oka.

Mondjuk én mióta fogamzásgátlót szedek sokkal érzékenyebb/sírósabb vagyok, ezért kerülöm a veszekedéseket - a halálom, amikor a párom sírni lát.

Ha érzed, hogy kezdesz ideges lenni, menj el sétálni, vagy bárhova, csak kerüld el a barátod. Mondd el neki, hogy ez van, ha hirtelen elköszönsz a telefonba, akkor megint felhúztad magad, ne kérdezgessen, csak hagyja, hogy letedd, aztán ha lenyugodtál visszahívod. Nálunk csak ez válik be.