Engem nem zavar, a szüleimet viszont igen. Akkor most mi legyen?

Kedves 6-os!

Sajnálom amiért ilyen az életed. Persze ezen csak Te tudsz változtatni, de ebbe nem menjünk bele, mert egy rakás közhellyel terhelném túl az oldalt.

Viszont azért a között, hogy valakit nem szeretnek a szülei, apa nélkül nő fel stb, és a között, hogy nem akar kirándulni az osztálytársaival fényévnyi különbség van.

Egyébként köszönjük, hogy megtiszteltél minket a bizalmaddal és ezt elmondtad nekünk. Tényleg!

Kedves Kérdező!

Ha nincs kedved ne menj osztálykirándulásra, már ha ezt megteheted. Nálunk kötelező volt, különben orvosi vagy szülői igazolást kellett vinni. Mondjuk szerencsére jó fejek voltak a többiek, így a kirándulások is jól sültek el, de ez már nem ide tartozik.

Szóval attól még, hogy nem akarsz mindig társaságba menni, nem leszel pszichopata meg hasonlók, nekem a mai napig vannak ilyen korszakaim és ennek ellenére sikerült beilleszkednem a munkahelyemre és sorolhatnám. Ha egyébként a beilleszkedéssel nincs gondod, vannak barátaid és olyanok akikkel jóban vagy, és jól érzed magad a bőrödben, boldog vagy(ez a legfontosabb!), akkor teljesen normális ember vagy. Nem mindenki nagy partiarc, de ezt néha a partiarcok nem értik, ahogy mondjuk Te sem azt, hogy mi a jó nekik abban, ha nap 24 órájában emberek veszik körül őket.

Nem vagyunk egyformák, pont ez a dolog szépsége, ráadásul 15 éves vagy, még simán változhatsz, lehet majd 30 évesen magadra sem ismersz.

Szóval én a helyedben nem mennék, de ezt Te tudod eldönteni. Ha szeretnél a szüleidnek kedvezni és mégis elmész, akkor valószínűleg az sem fog lelki sérülést okozni, de tudd, hogy a cselekedeteid mindig a TE döntéseid következményei. Soha ne másokat okolj érte és ne érezd kötelességnek a dolgot, mert ez esetben valóban rosszul fogod magad érezni.