Normális, hogy 18 évesen gyereket akarok?

Huh... de buta válaszokat olvasok itt...

Kérdezőnek: nekem nagyon szimpatikus vagy a stílusod alapján. Tanácsom: magadra és a párodra hallgass. Ha ilyen régóta együtt vagytok, boldogságban, a családjaitok is támogatnak, mi a probléma??

Szerintem: először házasodjatok össze. Aztán vállalj bébiszitterkedést, hogy megnézd a babázást "testközelből" is. Ha ezután is vágysz rá, akkor hajrá!

Ha valaki megkérdezné, jó lesz-e a gyereknek, meg tudsz-e adni neki mindent, mondd meg neki: a gyereknek egy dolog kell: szeretet! Ha az van, minden van. Persze kell ruha meg étel meg fűtés télen, de ha nem éltek mélyszegénységben, akkor ez eleve adott. :)

Mellesleg én 22 évesen szültem az első gyerekemet, ráadásul nem várt baba volt. Ma már nagyon örülök, hogy így alakult, csodálatos dolog életet adni, és még csodálatosabb, ha vágysz is rá és örömödet leled benne.

Sok boldogságot nektek!

Nem tartom jó ötletnek.(persze a te dolgod)

Egyrészt,szinte gyerekként jöttél össze a pároddal,így nézve az a 4 év nem sok.

Másrészről (és ezért most rengeteg 18 éves vérbenforgó szemekkel fog lepontozni:D) 18 évesen még csak papíron felnőtt az ember,érezze magát akármiylen "érettebbnek a koránál" (ez tipikus tini szöveg egyébként:D) .

Harmadrészt,semmiről de komolyan semmiről nem maradsz le ha kicsit építgeted az egzisztenciádat,tanulsz,dolgozol,vagy világot látsz pár évig és a kapcsolatotok is erősödik. Pl 4-5 év múlva még mindig fiatal anyuka lehetsz ,és ha a mostani férfi a megfelelő pár számodra,akkor csak jót tehet még néhány év kettesben. A bulizás abszolút nem nyomos ellenindok nálam,azt én is meguntam 17-18 éves korom környékén,meg sokan mások.Nem túl releváns szempont.

Viszont elkapkodni a dolgokat nem jó,és nincs is miért,18 évesen .. A gyereknevelés egyébként nem csak babázásból áll (jó jó,tudjátok biztos és stb) ...

,Meggyőződésem,hogy ez a "rohanás" rengeteg probléma forrása,többek közt ezért van annyi egyedülálló szülő 1-2 éves gyerekkel.És ezt nem rosszindulatból mondom,ez tény,szerintem mindnekinek van rá szeméyles példája is az ismerősei közül..lehet mondani,hogy egy férfi bármikor elhagyhat meg satöbbi,ami igaz,de ha normálisan,felnőtt fejjel megismerné egymást két ember,és nem fél év együttélés után rögtön potyogtatná a gyerekeket,lehet hogy változnának a statisztikák .na de ez már kicsit eltért a kérdéstől ,és nem is rád értem kérdező.

szóval az én véleményem : nem vagytok lekésve semmiről és nem vesztetek semmít ha még pár évet kettesben vagytok,és azt élvezitek .