Normális, hogy 18 évesen gyereket akarok?

Néha úgy megijedek magamtól, de ettől függetlenül nagyon babáznék. Mindenki ki van akadva, néhányan lenéznek. Mindig is bennem volt ez az anyai ösztön, 16 évesen is arról filóztam, hogy majd korán akarok szülni, milyen jó lesz egy kis csöppséggel. A párom 30 éves, 4 éve vagyunk együtt, nyár óta ( akkor érettségiztem) együtt lakunk. Ő színészként dolgozik, én érettségi után OKJ-n szakmát csináltam, mindketten dolgozunk, szóval pénzügyileg nem lenne akadály. Legtöbben azt kifogásolják, hogy még ezután jönnek a huszas éveim, amikor tombolni, bulizni akarok. Én ezen már túl vagyok, 15 éves koromtól minden héten buliba, koncerteken voltam, most kezdek kifáradni belőle, unalmassá, fárasztóvá vált. Ha meg később megjönne esetleg még a kedvem, szerintem semmi probléma nem lenne, ha egy 2-3 éves gyereket havi 1 alkalommal a szüleimre vagy párom szüleire bíznánk, nem itt kezdődik a rossz szülőség. Nektek mi a véleményetek? ( Nem ez a döntő persze, hogy idegenek mit mondanak, még közeli ismerősünk véleményére sem adunk, csak érdeklődöm). Köszönök minden választ!