Nem furcsa ez egy kapcsolatban? (bővebben lent! )
Több, mint egy év után még mindig nem tudok mondani egy olyan programot sem, ahova elvitt volna, vagy amivel örömet okozott volna a barátom.
Az elején abszolút nem zavart, mindent külön fizettünk, de emellett én mindig gondoltam Rá, és megleptem, ha csak egy sütivel, vagy alkalmakkor valami kézzel készített kis ajándékkal, de ő semmivel...
Azért furcsa, mert bár nem igénylem az ilyesmit, de mégis ő a férfi, és ennyi idő után jogosan gondolkodom el, hogy egyszer sem hívott még el szó szerint sehova, abban a klasszikus értelemben, hogy mondjuk elvisz valahova, amit ő állna, vagy meglep valamivel.
Persze anyagiakat nézve nem mindenki engedheti meg magának, de én nem is vágyom nagy dolgokra, ráadásul dolgozik... Csak maga a gesztus az jólesne, mint barátnő.
Máshol azt látom, hogy elviszi a barátja a barátnőjét moziba, vagy kávézni, én meg teljesen el vagyok ilyen téren hanyagolva, holott ezek nem kerülnek vagyonokba...
Tavaly valentin napkor is én néztem ki egy éttermi ajánlatot, hogy befizetem magunkat, de aztán mégsem, mert nekem nem volt rá pénzem. Jól érzem magam vele ettől függetlenül, de a progik nagy részét is mindig én dobom fel... persze utána mondja, hogy ő is gondolt rá.
Arról sincs szó, hogy nem egy eljárós típus, mert nagyon is az.
Meg az ilyen kijelentései, hogy "na majd ide elviszlek" ezeket is már 1éve hallgatom:)
Lehetséges, hogy ezek a családi dolgokra vezethetőek vissza, de nem hiszem, hogy ennyire gátolnia kéne abban, hogy egy apró gesztust tegyen irányomba ennyi idő után.
Valahogy az az érzésem, hogy mindenre sajnálja a pénzt, de nem csak velem szemben, magával szemben is és ez nem jó. Én is ilyen voltam régebben, de már kinőttem ebből és nem sajnálom a pénzt és meggondoltan vásárolok.
Vélemények?
Sziasztok. Érdekes történeteket olvasok itt. Most jövök rá, hogy talán mégis csak szerencsés vagyok, mert ilyen fiúval vagyok, aki sok mindent megvenne, megtenne nekem. :) (bár nekünk más jellegű problémáink vannak)
Ehhez képest tényleg nem normális amit leírsz. Keress mást, vannak még normális fiúk.
Alapjában véve sajnos egyet kell értsek az előttem szólókkal. Különösen azzal aki azt mondta, hogy még ha ideiglenesen meg is változna, nem maradna úgy, hamar vissza állna az eredeti kerékvágásba.
De, ha nem akarod egyből otthagyni, akkor javasolnék hogy tegyél egy próbát. Mondjuk vesd fel, csak említés szintjén, mintha akkor jutna eszedbe "figyelj kicsim (vagy ahogy hívod) elhívhatnál szombat este vacsorázni. Úgy örülök neki. Igazából sose hívtál még meg, és nekem ez hiányzik" Ennyi. Aztán ha jól sejtem hallgatni fog. Adj neki pár napot, hogy eméssze, aztán ha változásképes, akkor tényleg meghív. Ha így történik, akkor lelkesedj rendesen. Ha fontos neki hogy örömet szerezzen neked, akkor ezek után "gyakrabban" fog ezzel a lehetőséggel élni, mert tudja, hogy egyszer már bevált, jól érezted magad. Sajnos vannak olyan pasik, akik csak a szájbarágós tanításból értenek. Reménykedjünk hogy ő is ilyen, nem csak nemtörődöm aki le se tojja hogy te jól érezd magad.
Tudod nem ciki felhozni olyan formában, hogy te minek örülnél, és nem követelőzésként. Miért, a pasik nem szokták megmondani, hogy hogy akarnak szexelni? hm? dehogynem... Hát akkor? Csak zsarolni nem kell, hogy ha nem vizet neked ezt azt, akkor otthagyod.. nyilván nem is ez a szándékod.
Nekem sosem volt olyan fiúm aki mindent fizetni akart (vagyis volt de csak rövid ideig) általában az volt az általános, hogy volt hogy meghívtak, volt hogy én fizettem a részemet. Mert az a férfi is, aki nem eltartani akarja a nőjét, mert nem akarja hogy csak a pénze miatt legyen vele az a nő, attól még néha szeretné állni az anyagiakat.
Szóval próbálj meg változtatni ezen.
33/N
A barátom sem az a fajta, akinek csak úgy eszébe jutna, hogy menjünk el kávézni, sétálni, vagy esetleg vesz nekem egy virágot, keres nekem egy szép verset, vagy valami.
Nálam nincs probléma ebből, ha romantikára vágyom, szólok neki, hogy valamikor vehetne nekem 1 szál rózsát, vagy menjünk el moziba stb.
Én ettől függetlenül nem tartom "mű dolognak", mert attól még, hogy én szóltam neki, elmegy, megveszi, kiválasztja, és közben rám gondol. Na meg olyan aranyos mikor odaadja:))
Igazából nálunk az a probléma, hogy mindketten tanulunk. Neki lenne egy kis pénze melóból, de az anyja mindet lenyúlja. Szerintem ha majd saját keresetből élünk más lesz. De az sem zavarna, ha nem, nekem épp elég ha évente 2-3* meglep.
Tejóisten...Úgy látszik nem az erősséged a szövegértés.
Én egyáltalán nem gondoltam szakításra ilyen dolog miatt, és nem is szerettem volna arrafelé terelni a témát, csupán kíváncsi voltam mások véleményére (ugyanis ezért van ez az oldal...)
Ha végigolvastad az általam írt kommenteket, azt is leszűrhetted volna, hogy nem a pénzről van szó, és nem arról, hogy elvárom, hogy kapjak folyton valamit, hanem egészen másról... a GESZTUSRÓL!
Arról, hogy egy kapcsolat két emberről szól, és nem kéne olyan szinten egyoldalúnak lennie, hogy a férfi teljesen úgy érezze, hogy neki nem fontos tenni a kapcsolatért.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!