Megy tönkre a kapcsolatom, igazából egyre rosszabb az egész és tudom, hogy igen nagy részben én szúrom el. Pedig nem szeretném, de képtelen vagyok változtatni a hozzáállásomon, már idegesít az egész. Mit tegyek?

Nyilván hibákat mindenki követ el, a párom is követett el, de én vagyok az, aki képtelen ezeken átlendülni. Eddig minden kapcsolatomban ezt csináltam, hogy változó idő alatt teljesen "ledomináltam" a párom, aztán meg persze zavart, hogy egy férfi miért viselkedik úgy, mint akinek nincs semmi önbecsülése. Képtelen vagyok normálisan hozzáállni a hétköznapokhoz, folyamatosan frusztrált vagyok és ideges. Most pl. látom, hogy napok óta tökre igyekszik, teper de igazából csak zavar, mert tudom, hogy nem magát adja, nem változott meg, hanem nekem akar a kedvemben járni, de igazából ő ezeket nem szívesen teszi. Annyira rossz, mert közben meg emésztem magam, hogy megint megbántottam, pedig ő mennyire igyekszik. Tisztában vagyok vele, hogyha ott hagynám, akkor nem kéne egy hét se, hogy kitisztuljon az agyam és lássam, hogy ő mennyi mindent megtett, és teljesen összeomlanék, hogy már megint mindent elszúrtam.

Másfél évre vagyok datálva, annál hosszabban képtelen vagyok normálisan működtetni egy kapcsolatot. 3 éve vagyunk együtt, de már egy jó ideje problémák vannak. Egyszerűen elkezdem szurkálni azt, aki kitart mellettem, arrogáns leszek, képtelen vagyok pozitívan és kedvesen hozzáállni.

Logikusan én is azt látom, hogy ebből ki kellene lépni, és nem kínozni legalább őt tovább, de közben meg ő nem akarja, hogy vége legyen, és igazából ha kilépek, akkor a következő kapcsolatot pont ugyanez fogja tönkretenni, mert nem vele van baj, hanem én vagyok alkalmatlan egy normális kapcsolatra.