Mit tegyek hogy enyhüljön a fájdalom?

Először is Őszinte részvétem!

Azt szokták mondani képzeld azt, hogy a férjed most él és te nézed Őt odafentről. Mit szólnál, hogy ennyit búslakodik?

Hogy szomorú és nem boldog? Mit mondanál a férjednek fordított esetben?

Semmi esetre se siettesd ezt a gyászt. Szerintem teljesen természetes, hogy ennyi idő kevés volt, hogy feldolgozd. Vált orvost, keress egy elismertebbet aki tud segíteni együtt élni a fájdalommal és a hiánnyal, evvel az űrrel.

őszinte részvétem!de én inkább nem akarok itt okoskodni mert teljesen felesleges itt kívül állóként osztani az észt és erre szerintem nem is lehet jót mondani..

hogy én mit csinálnék??inkább nem mondom...ne hogy megtedd..

Őszinte részvétem, nagyon sajnálom!:-( Én sem tudok neked segíteni, csak elmondani, hogy sok erőt és kitartást kívánok.

Ha van kedved csak úgy beszélgetni, akkor nyugodtan írhatsz privit, nagyon szívesen beszélgetek veled!

Egy év után az már kicsit sok, amit csinálsz. A gyászcsoport helyett talán ideje volna keresned egy tisztességes szakembert, leginkább pszichanalízissel is foglalkozó pszichiáter szakorvost (az nem fog legyógyszerezni). Hacsak nem akarsz meghalni vagy megőrülni. Mert hosszú távon az lesz a vége - és nem ijesztgetni akarlak, hanem ez tény. Igen nagy százalkékban "utánahal" a másiknak az, aki képtelen feldolgozni a gyászt.

Aki ilyen mélyen benn ragadt a gyászban és képtelen megmozdulni, az Élet felé fordulni, annál más gond is van, ami ilyenkor tör a felszínre. Elvesztettél valakit kicsi korodban, aki nagyon fontos volt és nagyon szeretted és nem tudtad a mai napid ezt meggyászolni?

Nagyon sajnálom, hogy szenvedsz.

ma 15:36

mi vagy te valami pszichológus??jéézusom..vannak emberek akik 3 hónapig de vannak akik 3-4 évig is gyászolnak ez ember függő és attól is függ milyen mélyek az érzések.Semmi köze a gyerekkorhoz..ne haragudjál de ez vicc amiket ide írtál.