Van még valaki, aki nem élte ki magát házasság előtt, és így jó neki?

Ez nem kötelező.

De teljesen tapasztalatlanul sem jó beleugrani egy házasságba: akkor tényleg lehet olyan, hogy egyszer (már 40 évesen, 2 gyerekkel) jön rá, hogy valamiből nagyon kimaradt.

Egyéni hajlam kérdése, ki hány partner után érzi magát kellőkképpen "tapasztaltnak". Van, akinek nem szükséges "kiélni magát" (eleve félrevezető kifejezés ez!)

Ismerek olyan boldog házaspárt, akik egymással veszítették el a szüzességüket - meg olyan "kiélt" figurát, aki a sok tapasztalat után egy kiégett, szeretni képtelen és nem is akaró faxfej lett.

Összességében azt látom, a túl sok partner nem tett jót se az általam ismert ilyen nőknek, se az ilyen férfiaknak. Eleve mert a túl sok partner hajszolása sokszor önértékelési zavarból fakad mindkét nem esetében. És nem hiszem, hogy boldogsághoz vezet. Ugyanakkor nem is alakulhat mindenkinek úgy az élete, hogy az első lesz az abszolút megfelelő. Én azt mondom, nem baj, ha valaki keres - de menetközben ne felejtse el, mit keres.