Miért baj, hogy így élek? Miért zavarja a nővéremet?

38 éves csinosnak mondott nő vagyok.Az életem úgy alakult,hogy sosem voltak anyagi gondjaim,mindig is jól éltem.2 éve hogy megözvegyültem,még tehetősebb lettem,hiszen a férjemtől örököltem egy jól működő cég társtulajdonrészét,és jelentős anyagi vagyont is.Így élem a megszokott "ráérős" életemet.

Fél éve egy teniszklubban megismerkedtem pár hasonló korú vagy kicsit idősebb hölgyekkel akikkel néha összejártam.

Van a társaságban pár idősebb hölgy akik elmondták,hogy mi a titkuk,hogy mindig csinos férfiak veszik körül.

Rájöttem,hogy én nem akarok újra férjhez menni,nem akarok gyereket szülni,de nem érzem magam annyira öregnek,hogy ne élvezhessem a férfiak társaságát.Vannak férfiak akik azt hiszik élő préda vagyok,és mindenáron az oltár elé cipelnének(de nem vagyok hülye.Ha valaki 1 hét után megkéri a kezemet,az nem engem akar, hanem a pénzt ami velem együtt járna)Szóval megfogadtam a tanácsukat,és időnként ha nem is Chippendale fiúkat,de de néha 1 fiatalembert felfogadok,hogy kényeztessen.Rájöttem,hogy ez nagyon jó..Ha kedvem van csak egy telefon,és hamarosan jön egy jóképű srác aki X.óráig elbűvöl,megnevetett,szórakoztat,szeret..nincs kötöttség,nincs féltékenység..csak laza élvezet-

A nővérem ezen ki van akadva.Szerinte nem így kéne élnem,hanem vagy éljek magányosan vagy menjek férjhez.De miért??Szerinte nem ilyen dolgokra kell pénzt kidobni.Még akkor sem ha számomra elenyésző az összeg..Miért baj ha én így akarok élni??38 évesen nem dönthetem el,hogy mit csinálok,mire költöm a pénzemet??Nincs gyerekem,nincs kutyám,özvegy vagyok..Senkinek nem ártok ezzel.

A nővérem már azt sem helyeselte,hogy hónapokra elmegyek utazgatni a világba..Szerinte egy csavargó vagyok..

Tényleg olyan nagy bűn,ha nem akarom élve eltemetni magam??