Miért nem veszi komolyan, hogy ha ezt tovább folytatja szakítok vele!?
Elegem van páromból és a hülye szokásaiból. Elegem van a facebook függőségéből. 27 éve létére fontosabb neki a facebookozás, minthogy velem töltsön el egy kis időt.
Álladóan késik a megbeszélt találkozókról, mert még valamit kiposztol az adatlapjára, még chatel pár ismerőssel.
Azt se értem, hogy minek mindent kiírnia, mindent kiposztolnia és miért élvezi annyira, hogy lájkolják a hülyeségeit.
Az őrületbe kerget már ezekkel. A másik hogy az ismerősei nem is a barátai, van akit 1-2szer látott életében mégis tud velük kedvesen kommunikálni, kommentelni én meg kapom a morgást a rossz kedved és még neki áll feljebb, hogy nem lehet mindig jó napja. (Nem is ezt várom el tőle)
Mi soha nem megyünk sehova, soha nem jár a kedvembe ahelyett hogy azzal foglalkozna hogy okozhatna nekem örömet azon jár az esze, hogy milyen zenét rak ki az adatlapjára.
Vagy ha beszélgetünk és mondok valamit, ami esetleg neki tetszik már mondja is, hogy "na ezt kiírom üzifalra."
Egyre több a konfliktusunk ebből kifolyólag. Azt hiszem elértem a tűréshatárom végét. Mondtam neki, ha nem változtat részemről vége. Ő ezt mégcsak komolyan se veszi, azt mondja csak nem szakítanék vele a facebook miatt. És, hogy inkább letörli magát. (Persze soha nem törölné magát, csak mondja)
Azt is mondta, neki ez a kikapcsolódás örüljek neki, hogy nem játékgépezik, kocsmázik stb.
Miért nem lehet azt megérteni hogy többet várok el a 27 éves páromtól, minthogy ilyen hülyeségekkel keljen foglalkoznom.
Ezt nem lehet megérteni??
válasza: válasza:Függő. Sajnos, ehhez a betegséghez való ragaszkodása elnyomja az irántad érzett szeretetet. Addiktológusok tudják, ez nehezen gyógyítható, akár az alkohol függőség..
"soha nem jár a kedvembe, ahelyett hogy azzal foglalkozna hogy okozhatna nekem örömet" -írod.
Nem tudom, szabad-e neked ezt erőltetni.. te nem tudod meggyógyítani valószínűleg.. ő meg nem megy orvoshoz -hát hiszen így jó.. csak akkor le kell mondani az élő eleven emberi kapcsolatokról, szerelemről, vidám együttlétekről
válasza: válasza:ajaj... nekem is volt ilyen párom... amikor összejöttünk, ő már befejezte a sulit, és keresgetett munkát (annyira intenzíven nem...) és otthon ráfüggött a stratégiai játékokra. Én suliba jártam, alig vettem észre ebből vmit eleinte, csak később azt, hogy késik a találkozókról, nem veszi fel a telefont, az a beszédtémánk hogy kinek hány katonát kell elküldenie. Téptem a szám, hogy nekem ez így nem jó, foglalkozzon már velem, mert tényleg úgy nézett ki h amikor én felmentem hozzájuk, ő gépezett én pedig tv-ztem kínomban. Amikor beszéltem hozzá, semmi válasz. 2 hónap haladékot adtam neki, h szépen szokjon le erről és még ő volt felháborodva! :D mikor lett munkája, sietett haza gép elé. Megelégeltem, kiábrándultam belőle, szakítottunk már kb. 2 éve, azóta sem tudom mi van vele de nem is érdekel. Nagyon megutáltam és sajnálom a rá pocsékolt időmet:S
Bocsi az offért, de úgy éreztem az írásodból, hogy neked is betelt a pohár, szerintem egy hatásos összepakolással ki tudod ugrasztani a nyuszit a bokorból. És az ilyen kapcsolatokból jó sosem sül ki:S tapasztalat:S
válasza: válasza:Köszönöm a válaszokat.
Tényleg ilyen nagy probléma ez nekem, mivel kezdek kiábrándulni a páromból, ezek miatt.
Nem ilyen jövőt képzeltem el magunkak és már egyre borúsabban látom a közös életünket.
Nem fenyegetőzök, nagyon jól tudja ha elhatározom magam valami mellett, akkor az ugy is lesz.
Kb. 1 hónapja próbálom ezt megbeszélni vele. Nem fenyegetőztem elmondtam a problémáimat. Most jutottam el a fenyegetőzésig. Amire annyi a reakciója, hogy ezért csak nem szakítanék vele.
És még mindig nem fogja fel, hogy nem facebook miatt lett a szakítás, hanem annak következményei miatt.
válasza:Szia!
Ne haragudj, de ehhez muszáj volt hozzászólnom, szeretném megosztani veled az én tapasztalatomat is. Nekem is volt ilyen párom, folyton a gép előtt ült: sorozatok, fórumok, msn, chat, ... akkoriban még nem volt ekkora divat a facebook. Mivel még fiatal és tapasztalatlan (17 éves) voltam, bebeszéltem magamnak, hogy ez így jó, ez engem nem zavar. Visszatekintve már nem is tudom mit szerettem benne.
Folyamatosan késett a megbeszélt találkozóról, fontosabb volt egy sorozat, egy film mint én és sajnos közösen is ezeket kellett csinálnunk. A kapcsolatnak nem teljesen ez vetett véget, de közvetítő szerepe volt benne, mert a sok ismerős (akik visszagondolva nem is igazán voltak a barátai) és lány, akikkel többet foglalkozott mint velem... ezzel elvetette a súlykot. Így is ismerkedett össze pár lánykával, akikkel randikra is járt, "mellettem", bebeszélve, hogy ők csak barátok. Ugye nem kell leírnom, hogy utólag kiderült, nem csak azok voltak(?!).
Nem mondom hogy a Te párod is ilyen, de én már viszolygok ezektől a géparcoktól. A mostani barátom egy angyal, imádom őt, és érzem, hogy ő is szívből szeret. Ilyet ennél a másiknál, akit ecseteltem neked, soha egy percig nem éreztem, buta voltam hogy annyi időt is kapott tőlem. Szívből fájt az elutasítás és az elhanyagolás.
Ha Te sem érzed jól magad ebben a kapcsolatban, akkor ne erőltesd, csak rosszabb lesz. Adj neki ultimátumot, időt, de ha nem lép, akkor Te tedd meg.
Lásd be, neked igényeid vannak, amiket a párodtól vársz el, törődés, szeretet. Ha ő nem ilyen, fájó lesz ez a kapcsolat, neked. Nem neki, mert ő ebből nem lát semmit.
Remélem lesz ez még így se, ne csüggedj. Minden rendbe jön, rendbe kell jönnie! Ha nem vele, hát mással! Megérdemled a boldogságot!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!