Hangulatember a menyem! Már lassan féléves a kisunoka, naponta mi visszük a kaját, vigyázunk a babára, mégis amikor "nyűgös"mindenkit utál, csak a hibát látja mindenkiben. Én meg nagyon lelkis vagyok, hogy kezeljem a helyzetet?

Sajnos,aki azt hiszi, hogy ez mind csak KAMU,az nagyot téved.Engem úgyan nem érdekel,hogy mit,hogyan és mikor csinálnak. A fiam is elmondta már a menyemnek, hogy ez mind az Ő dolga nem a szülőké. Kérdezte tőle,hogy mi lenne, ha ők nem laknának ebben a városban és nem , tudnának segíteni?

Erre Ő azt mondta, hogy akkor nem vállalt volna gyereket. a minap azért kellett elmennem hozzájuk,mert azt vágta a fiam fejéhez, hogy ő neki senki, soha,semmit nem segít! Mindent neki kell csinálni. A 6 hetes gyerekágyat is kifeküdte,mert azt mondta,ha valami baja lesz,akkor azért van,mert nem pihente ki.Bármennyire imádja a gyermekét, mégis mikor ideges azt mondja, ha tudta volna mivel jár a gyereknevelés, akkor nem vállalta volna!!!Hát ennyit a hallgatásról. Ugy gondolom ezzel ki van elégítve a kíváncsiskodók és az anyósszidók kérdése. Ha nem csak nyugodtan irjatok választ. Egyébként mindenkiből előbb-utóbb lesz anyós, kíváncsi lennék akkor mennyire tetszene az ilyen vélemény,amit egyesek írnak az anyósukról!!!!