Szülők! Megengedtétek, hogy a 18 éves lányotok együtt aludjon a barátjával?

Nekem már 14-15 évesen engedték, hogy bárki itt aludjon nálam (én vagyok a lány).. Páromat szigorúbban fogták, sokszor hazudott otthon, nem tudták hogy hozzánk jön, még a kapcsolat elején... 4 éve vagyunk együtt, azóta közös albiban lakunk a suli miatt, és ilyen téren minden oks :)

Egy ideig nekem is pedzegette anyám, hogy ugye azért a szexszel várok amíg kb 19 nem leszek... Mondtam neki kedvesen, hogy ezt majd eldöntöm én.. megismerte a barátomat, és azóta semmi sem érdekli, csak az hogy jól elvagyunk, imádja őt. Apám se tiltotta soha.

Bár én sem vagyok még szülő, de hozzászólnék a témához. Elsősorban a férjednek szól, mivel szerintem a te felfogásod a normális. De tény, hogy a férfiak nehezebben fogadják el, hogy a kislányuk már kezd felnőni.

Ha jól gondolom a lányotok ezzel a fiúval szeretne először együtt aludni, nem mindenféle fiúkkal. Azt nem is kéne megengedni neki, de így egy kicsit más a helyzet.

Én is 18 éves voltam, amikor először barátom lett. Nagyon szerettük egymást, de egyikünk szülei sem túl engedékenyek, ezért sok akadályon kellett (még mindig kell) keresztülmennünk. Egyikünk sem tipikus "mai fiatal", a szüleink mindkettőnket elég konzervatívan neveltek. Páromat még a barátaihoz sem engedték el, mondván rossz társaságba fog keveredni. Így szinte egy kalitkába zárták. Ha épp nem dolgoztak, akkor is velük kellett töltenie az idejét (hol fuvaroznia kellett őket, hol vallási összejövetelekre járni, vagy vendégségbe menni). A szülei megakadályozták abban, hogy megtapasztalja hogy milyen felnőttnek lenni, nem hagyták kibontakozni, pedig ő már 20 éves volt. Az előző barátnőjével titokban lehetett együtt, és mikor kiderült, szétválasztották őket, mert ilyen fiatalon nem illik ilyet csinálni. Ezek után kerültem be én a képbe. Nagyon féltünk, hogy a szülei majd közénk állnak, ezért fél évig nem is tudták hogy együtt vagyunk. Mikor kezdett komolyabb lenni a kapcsolatunk, akkor a párom elmondta, és miután a szülei látták, hogy normálisan gondolkodok, nem féltették tőlem a fiukat. Sikerült eljutni odáig, hogy már napi pár órát együtt tölthetünk. (persze előttük maximum kézfogás lehetséges). A szülei szeretik őt is és engem is, megbíznak mindkettőnkben, de nem aludhatunk együtt. Egy év alatt egy hetet töltöttünk együtt, egy nyaralás alkalmával, párom szülei tudta nélkül. És amit már többen írtak, így is megoldottuk, hogy lefeküdjünk egymással. Párom el akar költözni otthonról, csak a pénz hiánya akadályozza meg. Ne akard hogy így elromoljon a ti kapcsolatotok is.

Szerintem vannak olyanok, akik ennyi idősen sokkal érettebbek, mint az átlag. Ne általánosítsatok, mert a ti lányotokban is meg lehet bízni, és ő is megbízik bennetek. De ha azt látja, hogy ti nem adjátok meg neki a lehetőséget, hogy bebizonyítsa hogy nem kell mindig ott lennetek ahhoz, hogy rendesen viselkedjen, akkor feleslegesnek fogja tartani elmondani a bizalmas dolgait, és a bizalom megszakad. Ha szereti azt a fiút, akkor fontosnak fogja tartani hogy vele lehessen, és elkezd titkolózni, esetleg hazudozni. (mint ahogy a párom esetében is történt) Sokkal jobb végignézni, átélni a gyermeketek örömét, mint látni hogy rossz kedve van, amiért nem lehet együtt azzal, akit szeret.

Mondjátok el neki, hogy bíztok benne, magyarázzátok el, hogy miért féltitek, és higgyetek neki ha azt mondja hogy még nem akar lefeküdni a fiúval. Ilyen korban egy együtt alvás, bármilyen szexuális tartalom nélkül is élmény tud lenni. Én is egyetlen együtt töltött éjszakára várok már több, mint fél éve...

20/L